Az abaújkéri Wesley János iskolának három disznója van, közülük az egyik nemrég megfialt. Hajnal volt, az igazgató urat azonnal riasztották, ő pedig kocsiba ült. Egy szegényiskolának ugyanis nagy kincs az a disznó, amelyik jó anyaként kilencet fial. Volt közöttük sok rózsaszínű és néhány egészen barna bőrű. Nincs abban semmi különös, ha egy szegényiskolában, ahol a tanulók mintegy kilencven százaléka cigány, néhány barna bőrű malac is születik.

Az oktatási kormányzat a legalávalóbb módszerekkel következetesen törekszik az iskolai szegregáció fenntartására, a mélyszegénységben élő családok gyerekeinek, a cigánygyerekeknek az elkülönítésére - ez olvasható a Demokratikus Koalíció szombati közleményében.

Rézműves Melindának sikerült az, ami a cigányok közül addig szinte senkinek a falujában: diplomát szerzett Budapesten, néprajzkutató lett, elvégezte a Pécsi Tudományegyetem doktori iskoláját, és megalapította az ország első roma tájházát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hodászon.

Május végén Balog Zoltán humánminiszter kormányának esélykiegyenlítő politikája kapcsán arról beszélt, már öt hónapja működik minisztériumában egy szegregációellenes kerekasztal.

A hatalmas parkkal körbevett, híres Teleki–Degenfeld-kastélyban elegáns szálloda működik. A vendégeknek nem kell szembesülniük a szegénységgel, legfeljebb csak fél percig, amíg autójukkal áthajtanak a falun. Ha viszont kimerészkednek a védett övezetből, és sétálni indulnak, városias-polgári középületeket is láthatnak.

Az uniós pénzből felújított kollégiumépületet most inkább turisztikai célokra hasznosítaná Ózd. A város viszont a tantermekre mutat.

Ezren készülnek az EMMI-hez - most a szegregáció legalizálása ellen tüntetnek civil szervezetek.

Felfüggesztették a bírósági tárgyalást, és a megegyezést tűzték ki célul a vitában álló felek a nyíregyházi görög katolikus iskolát érintő szegregációs perben. Mint ismert, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) tavaly első ízben perelt be egyházi iskolafenntartót, mert az a szervezet szerint a hatályos törvényeket megsértve elkülönítve oktatja a hátrányos helyzetű roma kisiskolásokat Nyíregyházán, a Guszev-telepen.

Mi kell ahhoz, hogy az ország egyik eldugott térségének valóságos helyzetéről hiteles, folyamatos tudósítások jussanak el a külvilághoz? Mindenekelőtt olyan helyi lakosok, akik akarnak és tudnak ilyen munkát végezni. A stáb évek óta működik, és már bizonyított. Végre eljött az ideje a továbblépésnek.

A szervezők előzetes ígérete szerint "hiánypótló szándékkal" rendezték meg, mégis inkább a már megszokottnak mondható keretek között – szélsőséges megnyilvánulásokkal, indulatokkal és közhelyekkel – zajlott a Fehéren: Feketén – Felelősen a cigány-magyar együttélésről című konferencia.

– A felmenőim Görögországból vándoroltak be az Egyesült Államokba, a nagymamám még sem írni, sem olvasni nem tudott. Ám az ő fia, az én édesapám már iskolába járt, és a gyermekeit is taníttatta. Ezzel azt akarom önöknek mondani, hogy mi az Egyesült Államokban hiszünk abban: a megfelelő oktatás révén egy generációról a másikra bármi megvalósítható – e szavakkal fordult tizenkilenc roma asszonyhoz Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az USA magyarországi nagykövete Nyíregyházán.

Kormányra kerülése esetén bentlakásos iskolákat nyitna a hátrányos helyzetű, többségében cigány gyerekeknek a Jobbik.

A Magyarországot elmarasztaló keddi, strasbourgi döntés nyomán az Amnesty International arra szólítja föl az európai államokat, hogy számolják fel a roma diákok iskolai elkülönítését.

Karácsony előtt néhány nappal a társadalmi felzárkózásért és az oktatásért is felelős miniszter sajtónyilatkozatban állt ki a szegény, roma gyerekek elkülönített oktatása mellett. Balog Zoltán azt mondta: „nem szegregáció, hanem felzárkóztatás zajlik a nyíregyházi Huszár-telepi romaiskolában, ezt pedig támogatni kell”.

Milyen érvek sorakoztathatók fel az integrált oktatás mellett, és miért zsákutca a felzárkóztatás jelszava mögé bújtatott szegregáció? Erről a per során tanúként meghallgatott Kertesi Gábor beszélt.

Az Egri Törvényszék első fokon elmarasztalta a Gyöngyöspatai Önkormányzatot és általános iskoláját.

A svájci pénzsegítségből a romák keveset látnak címmel tényfeltáró riportot közölt a Tages-Anzeiger zürichi székhelyű napilap. Az oknyomozó újságíró azért utazott el a Borsod megyei Sajókazáig, mert arra volt kíváncsi, hová is kerül a svájci adófizetők pénze, közel ötmillió frank.

Az iskolai dokumentáció hiányosságai miatt 3,2 millió forintos pénzbírsággal sújtotta a hátrányos helyzetű roma gyerekeket oktató sajókazai Ámbédkar iskolát a BAZ Megyei Munkaügyi Felügyelőség. A fenntartó a Jobbik hecckampányát sejti a példátlanul súlyos szankció mögött.

Szobatiszta óvodások, kisiskolások újra és újra bepisiltek, éjszakánként felriadtak, a sötétben féltek, s akad, aki ma sem mer egyedül kimenni az utcára – szomorú mérlege ez mindannak, amit a tavaly tavaszi gyöngyöspatai „események” okoztak az ott élő cigány gyerekekben.