Sosem álmodtam mást magamnak, mint az írást. Sok-sok regénykéziratom várja a megjelenést, persze folyamatosan újakon „dolgozom” – ezt ma sem nevezem munkának, még ha ez lett is a hivatásom – mondja Fejős Éva, Az Év Könyve sorozatunk következő Gulliver-jelentésének szerzője.

Megrázó és kevéssé ismert eseményeket dolgoz fel Závada Pál új regénye, az Egy piaci nap, amely finoman szólva nem fokozza az olvasóban sem a humánumba, sem a magyarságba vetett hitét. A kibeszélés erejével viszont segít a feloldozásban, önmagunkhoz való visszatalálásunkban.

– Az előre megkonstruált körök egymással állandóan érintkezve fölismerhető szerkezetet rajzolnak ki, ahová becsábítom az olvasót, de nem biztos, hogy oda vezetem őket, ahová vágynak – hangzott el Nádas Péter Az élet sója című, új könyvének bemutatóján.

Quentin Tarantino egyik leghíresebb filmjének fölépítését tükrözi Grecsó Krisztián új könyvének szerkezete. A történetben látszólag véletlenszerűen rajzolódnak ki különböző részletek, amelyeket az olvasónak kell összeraknia magában.

A bécsi Theater Brettben mutatták be a Polcz Alaine regényéből készült Frau an der Front című monodrámát Léner András rendezésében, aki nemcsak az írónő szenvedéstörténetét dolgozta föl, hanem saját korosztálya keserű tapasztalatait is. Szerinte a rendszerváltáskor valamit nagyon elrontottunk.

Harper Lee Menj, állíts őrt! (Go Set a Watchman) című új regénye volt a legkelendőbb könyv 2015-ben az Egyesült Államokban: az írónő Pulitzer-díjjal jutalmazott első regénye, a Ne bántsátok a feketerigót! után több mint ötven évvel megjelent műből 1,6 millió példányt kapkodtak szét az amerikai olvasók.

A New York Times kritikusa szerint az év tíz legjobb könyve között szerepel Szabó Magda klasszikusa, Az ajtó. 

Aki olvasott Szindbád-történeteket vagy bármely más Krúdy-regényt, nem csodálkozik, hogy az író maga sem tudott betelni a nőkkel. Akit elvarázsolt a stílusa, látta arcát és rendkívül daliás termetét, nem csodálkozik, hogy a nők sem tudtak betelni vele.

Körbejárta az online sajtót a hír, hogy a közmédia – előzetes ígérete ellenére – nem kíván Péterfy Gergely író Kitömött barbár című tavaly megjelent, nagy sikerű, Aegon-díjjal elismert regényéből hangjátékot készíteni. Sokakban felmerült cenzúragyanú, de hogy ezúttal is valóban erről van-e szó, aligha lehet biztosan megtudni.

Teljessé vált a Palatinus Kiadó vállalkozása: megjelent a 20. századi magyar novellák című sorozat ötödik kötete is, az 1980-tól 2000-ig ívelő válogatás. A munka akár folytatható is lenne, hiszen az évezred elején számos új és izgalmas szerző debütált, ám egyelőre a terjesztés nehézségeit kell leküzdeni.

Agatha Christie eddig ismeretlen vagy elfeledett színműveit és drámáit fedezte fel egy színházi producer különböző archívumokban a krimi királynőjeként emlegetett írónő hagyatékát kutatva.

Good morning gentlemen! Jó reggelt, úriemberek! A köszöntésre a teremben heves vihogás tört ki, a Phenjani Műszaki Egyetem (PME) diákjai nem ilyen üdvözléshez voltak szokva. Suki Kim Amerikában biztosan nem így szólította volna meg tanítványait, de nem Amerikában volt. Hanem egy teljesen más világban.

Megdöbbentett, hogy mennyi hazugsággal és látszatkeltéssel találtam szembe magamat – mondta a lapunknak adott interjúban Daniel Kehlmann. A német író a Budapesti Nemzetközi Könyvvásár vendége volt, s beszélt a legutóbbi regényében, az „F”-ben felbukkanó Rubik-kockáról is. 

Törőcsik András, a hetvenes-nyolcvanas évek magyar futballsztárja, az Újpest-szurkolók Törője áll a középpontban Egressy Zoltán új regényében. A Lila csík, fehér csík című kötetet a Könyvfesztiválra jelentette meg az Európa Könyvkiadó.

Az egyik legsokoldalúbb kortárs szerzőnk, Márton László regényt, esszét és drámát ír, fordít és persze tanít is. És aki már látta felolvasni, azt is tudja: ha kell, egy személyben képes eljátszani az elbeszélés összes szereplőjét, azok gesztusait, hanghordozását. Történelemről, írói trükkökről és ellentmondásokról beszélgettünk.

Tavaly tavasszal a Magyar Narancsban a Pont fordítva című tárcasorozatának egyik darabjában Barna Imre arról írt: éppen J. D. Salinger Catcher in the Rye című regényén dolgozik. A fordítás elkészült, a könyv az Európa gondozásában nemsokára megjelenik –  a  címlapon azonban ne a Zabhegyező betűsort keressék, Barna Imre  Rozsban a fogó-ra keresztelte át a művet. Az Európa Kiadó főmunkatársával arról beszélgettünk, hogy miért  félrevezető szerinte a régi cím, mi indokolta az alapmű újragondolását magyarul, s hogy miért mindegy, hogy Holden Caulfield fasírtot vagy hamburgert eszik, s hogy mondhatja-e ugyanő 1949-ben New Yorkban, hogy „behalok”?

A világhírű norvég írónak, Per Pettersonnak harmadik regénye jelent meg a minap magyarul. De vajon az irodalom is olyan népszerű a magyar olvasók körében, mint a megállíthatatlannak látszó skandináv krimi? Kinyomoztuk. Van az a siker, ami már nem húzza magával a többi műfajt, hanem minden mást elfed maga körül.