Krúdyval való házasságukat „súlyos évekként" jellemzi, volt egy időszak, írja a levélben, „amelyről még beszélni sem szeret. Anyu összeszorítja a fogát, bedugja fülét, nem akar látni, hallani semmit, él, mert élnie kell érted".
|
| Az író és Zsuzsa, a levél címzettje |
Az író és felesége között 21 év volt a korkülönbség. Házasságuk előtt Krúdy a lány anyjának, egy szállodatulajdonos feleségének szerelmi kegyeit élvezte. Házasságuk után sem mondott le a nőkalandokról, a fiatal feleség is többször rajtakapta Margit-szigeti otthonukban a szolgálókkal. Tetézték ezt a hosszú kimaradások, majd Krúdy irodalmi mellőztetése miatt következett az eladósodás, a kiköltöztetés, az író egyre súlyosabb betegségei.
„Együtt hallgatnék Krúdyval”
A kortárs mezőny egyik legeredetibb novellistája, hiszen biztos kézzel kever össze zsánereket, hangulatokat, stílusokat. Cserna-Szabó András legújabb kisregényében, a Sömmiben Rózsa Sándor történetét meséli újra. Csak úgy lazán, csernásan. Papp Sándor Zsigmond interjúja: >>>
A levél 1932. április 16-án kelt, egy évvel Krúdy halála előtt, amikor már Óbudán laktak. Az asszony ekkorra Surány Pál mérnök szerelmével vigasztalódott, sokszor éjszakára is ottmaradt a férfi Bécsi úti lakásában. Nem volt otthon 1933. május 11–12. éjjelén sem, amikor az író meghalt. A gyászév letelte után pedig hozzáment a mérnökhöz.
|
„...hálás vagyok (...), megmutattad lelked szebbik részét"
A szerz? felvétele |
A levél egyébként már 2008-ban felbukkant Krúdy Zsuzsa hagyatékából, szövegét Kelecsényi László közölte akkor megjelent Szindbád titkai című kötetében. Az eredeti, több helyen talán könnyektől elmosódott írást azonban most lehetett először nyilvánosan kézbe venni.
Félmillió 24 kötetért
A Krisztina Antikvárium hétvégi árverésének nagyobb licitjei közül megemlíthető a Magyarország vármegyéi és városai című hatalmas mű 24 kötete, amely 550 ezer forintért, valamint a Helikon kiadó bőrkötésű szépirodalmi sorozatának 68 kötete, amely 360 ezerért kelt el. Az egykötetesek között Ciro Spontone 1602-es könyve a magyar királyok cselekedeteiről 190 ezer forintig emelkedett, Vörösmartytól a Zalán futásának első kiadása pedig 140 ezres kikiáltási árról 220 ezer forintig ment fel.
