galéria megtekintése

Sajdik megmenti a Főkukacot

Az írás a Népszabadság
2015. 07. 01. számában
jelent meg.


Bárkay Tamás
Népszabadság

Sajdik Ferenc irodalmi ihletésű karikatúráiból nyit kiállítást csütörtökön az Örkény István Könyvesbolt galériája. Az esemény apropóján szóra bírt mester sok egyéb mellett elárulta, hogy annak idején kicsit izgult, nem sértődnek-e meg az érintettek a Nagy ho-ho-ho miatt, és azt is, hogy csak egy felkérést utasított vissza: az Üvöltő szelek illusztrálását, mert még a Halotti beszédet is könnyebben meg tudta volna rajzolni.

Nagyjából harminc mű lesz látható a Cultiris Galériában, többnyire nagy magyar költők versei által ihletett rajzok, de a publikum találni fog néhány szuperextrát is. Randa dolog szpojlerezni, viszont hallatlanul élvezetes, tehát elmeséljük, hogy láthatnak majd mások mellett egy hamuszürkére ijesztett Krúdy Gyulát, aki egy jellegzetesen sajdikos, vagyis a parallelekkel és derékszögekkel a leghaloványabb közösséget sem vállaló város piazzettájának teraszán éppen most szembesül azzal, hogy hátralévő életét szomorú zombiként lesz kénytelen eltölteni. „Sajnos Krúdy úr, önnek nem hozhatok ezentúl se húslevest velős csonttal, se duplaszaftos pörköltet. Túl magas a koleszterinje” – mondja a pincér részvétlenül.

Az idén 85 éves Sajdik Ferenc a németországi Neuenhagenben született, édesapja, a korszak egyik leghíresebb zsokéja ugyanis éppen ott állott szerződésben akkortájt. A művész megsúgta: egy darabig maga is eljátszott a gondolattal, hogy a nyomdokokba lép, de az atya, pedagógiai megfontolásból, direkt egy nagyon barátságtalan lovat adott alá, plusz hajnalban kellett kelnie, amit borzasztóan nehezen viselt, ahogy különben ma meg még nehezebben.

Litográfusnak készült, az Iparrajziskolában igyekeztek kiképezni, de miután az intézményből kiiktatták a rajzos tárgyak legtöbbjét, úgy döntött, nyomdásztanulónak áll. Még ez idő tájt beiratkozott a Kossuth-díjas könyvművész, Szántó Tibor igazgatta Szinyei-Merse utcai Grafikai Ipariskolába, itt készítette el első komolyabb karikatúráját, amely magát az igazgatót képezte le; nem lett sértődés, sőt a rajz faliújságra került.

 
Sajdik csak egyszer rajzolt politikai karikatúrát: egy tehén nyilatkozott a tejbeszolgáltatásról
Sajdik csak egyszer rajzolt politikai karikatúrát: egy tehén nyilatkozott a tejbeszolgáltatásról
Földi D. Attila

1955-ben a Rádió Újság munkatársa lett, 1965-től az akkor 680 ezres (!) példányszámban jelentkező Ludas Matyié. Csodálkozva firtattuk, miként úszta meg, hogy szinte sohasem rajzolt politikai témájú karikatúrát, mire közölte, hogy egyrészt rajzolt egyet, egy tehén nyilatkozott rajta a tejbeszolgáltatásról, másrészt, hogy ’65-ben már nem volt szigorú elvárás a politizáló grafika e lapnál. Persze igaz: sohasem érdekelte az aktuálpolitika – vallotta meg. Legutóbb, már a 90-es években, a szépemlékű Úritök c. lapnál még egyszer megpróbálkozott vele, politikusportrékkal örvendeztette meg a nagyérdeműt, de hamar elunta a mókát: „Még hogy minden este kivont karddal figyeljem a tévét csak azért, hogy elcsípjek egy arcot? Na nem” – összegzett.

A Csukás Istvánnal közösen jegyzett rajzos meséket – amelyek egy részéből a máig töretlenül népszerű rajzfilmek készültek – a Corvina Kiadó szerkesztőjének felkérésére kezdték el összerakni, Sivó Máriának megtetszett a Ludasban futott A jövő század állatai c. szériája. Az első kötet, a Szegény Gombóc Artúr 1979-ben jelent meg 32 rajzzal. Egy kisebb korabeli vagyont, 32 ezer forintot keresett a könyvvel, Csukással ellentétben, akit sorra fizettek, ezért alig pár ezer forintot kapott; egyesekkel kegyetlenül tudott bánni az élet már akkoriban is.

Névjegy

SAJDIK FERENC karikaturista, grafikus, könyvillusztrátor 1930-ban született a németországi Neuenhagenben. Előbb a Rádió Újság, majd 30 évig a Ludas Matyi munkatársa. Csaknem 300 könyvet illusztrált, legismertebb műve a Csukás Istvánnal közösen jegyzett Pompom meséi és a Nagy ho-ho-ho-horgász, amelyek rajzfilmes adaptációi máig népszerűek. Kossuth-, Munkácsy- és Prima Primissima díjas, érdemes művész.

Sajdik Ferenc azóta hozzávetőleg 300 könyvhöz készített illusztrációt. Elárulta, hogy teljes élete során mindössze egy felkérést utasított vissza, a Bronte-féle Üvöltő szelekhez kértek hozzá grafikákat, de úgy ítélte meg, hogy ennél még a Halotti beszédet is könnyebben tudná illusztrálni. Változatlanul szoros kapcsolatot tart Csukás Istvánnal, annak ellenére, hogy az író eredetileg horogra akarta szúrni a Nagy ho-hoho Főkukacát, amit ő végtelen állatszeretete okán nem engedhetett, ezért kerekített rá inkább derékszíjat.

Megjegyezte: kicsit izgult, vajon a horgásztársadalom nem veszi-e nemtelen gúnyolódásnak a sorozatot, de nem vette, annyira nem, hogy a horgászszövetség külön gratulált hozzá, jelezve, hogy a mű kifejezetten hozzájárul a sportág népszerűsítéséhez. Csukással egyébként most is van egy közös projektjük, a Nagy ho- ho-ho alakú csokoládé, Sajdik annak a méltó csomagolását tervezi. Emellett kitartóan rajzol, állatos rajzfilmsorozatának befejező részét készíti, amely a madarakról szól, emellett évente két-három újabb darabbal gyarapítja a váci Papp László galériájában látható táblaképsorozatát.

Bontott csirkét hozzál

Sajdik Ferenc az egyetlen magyar Kossuth-díjas karikaturista, és vélhetően az egyetlen magyar karikaturista, akit egyszer a reklámbiznisz is beszippantott. Negyvenen felül ugyan ki ne emlékezne a bontott csirkés opusra, de megint felfedünk egy titkot. A reklámot eredetileg nem Sajdikra kalibrálták. Az eredeti terv szerint a spotban azt láttuk volna, ahogy a szorgos húsfeldolgozó-ipari kezek akkurátusan visszatömködik a belsőségeket a kibelezett szárnyasokba, de a zsűri ezt kimondottan gusztustalannak találta.

A karikaturista csak ekkor került képbe: a G. Szabó Lőrinc (Szabó Lőrinc Lóci fia) által rendezett film minden idők egyik legnépszerűbb magyar tévéreklámja lett.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.