A misszió viszont beért: ma már több kiadó is foglalkozik skandináv irodalommal, és a magyar olvasók körében is kialakult a tábora. A Polar sorozat ma már csak olyan szerzőkkel és műfajokkal foglalkozik, akik és amelyek más kiadónak túl nagy kockázatot jelentenének. Tavaly egy svéd vers- és esszékötetet adtak ki, s tervbe vettek egy dán költészeti antológiát is. Kertész szerint volna mit tanulni az alig öt és fél millió lakosú Dániától, amely más utat jár be, mint Magyarország. A kultúra következetes támogatása nyomán egyre több a jó szerző.
Bevett módi, hogy az új könyvekből ezer példányt az állam vásárol fel, és oszt szét a könyvtárak között. A majdnem kétszer akkora Magyarországon átlagban két-háromszáz példányban kel el a skandináv irodalom. Nem csak az írókat, hanem az őket fordítókat is támogatják, így ma már senki sem panaszkodik ott a kis népek nyelvi elszigeteltségére. A szerzők az angolszász nyelvterületen is megállják a helyüket: A New York Times a minap egy fiatal dán novellistát mutatott be. A Scolar gondozásában megjelenő Per Petterson sem szűkölködik az elismerésben. A most megjelent Megtagadom című regényét a The Times és a Guardian is az év könyveként emlegette. Ennek ellenére nem könnyű a szerző hazai bevezetése.
– Egy cím szinte biztosan veszteséges, kettő után már kezd éledezni a figyelem, ám szerzőnként három-négy lefordított mű kell ahhoz, hogy ez valamelyest tartóssá váljon – magyarázza Illés Andrea, a Scolar főszerkesztője. Per Petterson harmadik magyar könyvével talán most érkezne el ehhez a ponthoz. Oda, ahol a már megkedvelt Linn Ullmann vagy Sofi Oksanen áll. A hosszú távú befektetés és az életmű folyamatos kiadása az olvasók szempontjából is izgalmas vállalkozás, hiszen így nyomon követhetik a szerző fejlődését, íróvá válását is.
Véleménye szerint a társadalmi problémákat és súlyos erkölcsi kérdéseket felvető skandináv krimik elősegítették a skandináv irodalom felfutását is, csakhogy a műfaj mára túljutott a zenitjén, s egyre inkább sablonossá vált. A fontosabb szerzők számára ugyanakkor a bűn mindig csak ürügy vagy eszköz a víziójuk kibontásában. A krimik mellett a másik „húzóágazat” az ifjúsági és gyermekirodalom. A világhírű illusztrátor, a norvég Stian Hole könyvei már nálunk is kaphatók. A maguk szokatlan és lehengerlő képi világával a hatéves kisfiú, Garmann kalandjait dolgozzák fel.
|
Janne Teller
Fotó: Morten Holtum Nielsen |
Itthon is nagy port vert fel Janne Teller Semmi című, provokatív témájú műve, amelyet először betiltottak, majd kötelező olvasmánnyá tettek Dániában, és jelenleg a legnépszerűbb ifjúsági regény az Amazonon. Az élet értelmét megtalálni akaró gyerekek történetéből készült bábszínházi előadás 2013-ban elnyerte a magyar színikritikusok díját. Csobánka Zsuzsa költő és író, a kortárs irodalom iskolai tanításának lehetőségeit kutató tanár pedig a diákjaival dolgozta fel a regény főbb pontjait, és ez is országos hírűvé terebélyesedett.
Olyannyira, hogy ma már több iskolában is szinte kötelező olvasmány a Semmi. Jó hír, hogy a kötet párja, a nem folytatásnak szánt Minden is hamarosan megjelenik magyarul. A nyolc novella az előző regényhez hasonlóan is kényelmetlen témákat vet fel, mint a kirekesztés, intolerancia, asszimiláció, szélsőségesség, erőszak, bosszú, halálbüntetés.
