galéria megtekintése

Orbán: Ezt nem fogják elviselni

Orbán Viktor az igazságkereső magyarokról, Parragh László a tudásalapú társadalom fontosságáról beszélt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó rendezvényén. Mindketten a szakképzés átalakítása kapcsán hökkentették meg hallgatóságukat. Varga Mihály gazdasági miniszter pedig tévedett.

Parragh László, az MKIK elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy „fel kell készülni a világ technológiai változásaira", utalva arra, hogy a globális versenyben csak az az ország lesz sikeres, amely ezekhez képes alkalmazkodni.

– A siker záloga a tudás, a jövőben még inkább tudásalapú lesz a társadalom – szögezte le Parragh László, aki aktív részese annak az oktatáspolitikai fordulatnak, amelynek keretében Orbán Viktor miniszterelnök 18-ról 16 évre csökkentette a tankötelezettség korhatárát, három évre csökkentette a szakképzést, ahol drasztikusan megvágta a közismeretei tárgyak oktatását, miközben a munkaadók által fontosnak tartott kulcskompetenciák fejlesztése helyett a lexikális tartalmakra állt át.

Azért is meglepő, hogy a kamarai elnök mindehhez képest tudásalapú társadalomról beszélt, mert Balog Zoltán, a humántárca minisztere a harmadik Orbán-kormány megalakulása után a parlament kulturális bizottságában nem azt nevezte meg az intézményrendszer követelményeként, hogy minden, a nyolcadik osztályt elvégzett gyerek tudjon írni-olvasni, számolni, hanem azt, hogy tudjon úszni.

 

Orbán Viktor arra emlékeztetett, hogy kormánya több megállapodást is kötött az iparkamarával. Ezek között sorolta föl a szakképzés átalakítását. Elmondta: az elmúlt 25 évben folyamatosan azt hallotta, hogy nem szabad a szakképzést kizárólag oktatáspolitikai logika mentén működtetni. Az ő kormánya épp ezért tűzte ki célul, hogy a gazdaság igényeinek rendelje alá a szakképzést.

Orbán Viktor az igazságkereső magyarokról beszélt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó rendezvényén
Orbán Viktor az igazságkereső magyarokról beszélt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó rendezvényén
Veres Viktor / Népszabadság

Az egyik hozzászóló arról beszélt, hogy kötelezővé kellene tenni az általános iskolában a gyárlátogatást, hogy a gyerekek lássák: a fizikai munka nem azt jelenti, hogy a munkás derékig áll az olajban.

– Biztatom a vállalkozókat, hogy a szakképzés ügyében legyenek a segítségünkre. A politika olyan, hogy ha nyomás éri, elhajlik. Most óriási a nyomás, mert a bürokratizált, gyenge szakképzést sokan át akarják menteni. Ha nincs ellenállás a vállalkozók oldaláról, elhajlik. Nem megy magától, hiába küzdök. Szólaljanak meg, legyenek kedvesek! – szólította föl az egybegyűlteket, hozzátéve, hogy szerinte a társadalom igenis a kormány mellett áll.

E ponton a nemzetgazdasági miniszter vette át a szót. Varga Mihály elmondta, hogy az elmúlt években 50 ezer gyerek tűnt el a szakképzésből, és máris mennyi szakmunkás hiányzik a magyar gazdaságból. – Ezért csináljuk a duális szakképzést – mondta, hozzátéve, hogy jobb, ha a gyerekek egy rossz diploma helyett jó szakmát kapnak.

Varga Mihály megállapítása nem felel meg a valóságnak.

A gyerekek ugyanis nem tűntek el a szakképzésből, sőt ennek épp az ellenkezője igaz. Az érettségit adó szakközépiskolában és az érettségit nem adó szakiskolában arányaiban sokkal többen tanulnak, mint gimnáziumban.

Varga Mihály téved

Varga Mihály szerint ötvenezer gyerek tűnt el a szakképzésből. Ez nem igaz. „A középfokú nappali rendszerű oktatásban résztvevők száma minden iskolatípusban csökkent. Míg 1990/91-ben a középfokú oktatásban részt vevő tanulók 44 százaléka szakiskolában (szakmunkásképzőben) tanult, addig 2012/2013-ben az arányuk 23 százalék volt. Az általános képzést nyújtó és a felsőfokú tanulmányokra eredményesebben felkészítő gimnáziumok részaránya 24 százalékról 35 százalékra emelkedett. A legnépszerűbb intézménytípusba, a szakközépiskolába járó tanulók aránya 33 százalékról 41 százalékra nőtt" – írja a 2012/2013-as Emmi által kiadott statisztikai tájékoztató.

Orbán Viktor a nemzetgazdasági miniszter szavaira is reagált. – A magyar igazságkereső fajta – kezdte, majd azt fejtegette, hogy az a társadalmi támogatás a szakképzés átalakításával kapcsolatban, amit korábban említett, mégsem annyira egyértelmű.

Okfejtése szerint a magyar igazságkereső fajta is,

s ha azt érzi, hogy az oktatási rendszer „indokolatlan akadályokat állít" a gyereke elé, akkor azt nem fogja elviselni. Vagyis: ha a „magyarok" azt érzik, hogy a kormány olyan oktatáspolitikát folytat, amely elzárja a gyerek elől a mobilitási utakat, elégedetlenkedni fognak. Épp ezért „olyan útvonalat kell az oktatásban felrajzolni", amelyen haladva „akadálytalanul" szerezhet érettségit a szakképzésből induló gyerek, már ha tovább akar tanulni. Példaként említette, hogy ennek vannak hagyományai, például amikor a technikus végzettségű fiatalt az egyetem üzemmérnökké képezi.

Segély helyett munkát

Orbán Viktor némi ideológiai zűrzavarba keveredett, amikor a közmunkákról beszélt a MKIK rendezvényén. A miniszterelnök szerint „igazi áttörésnek" tekinthető a segély helyett munkát gondolat, amely szerinte véget vetett a szocializmusnak Magyarországon. „Közmunkáért tüntettek és vonultak többségében cigány emberek egy önkormányzat elé" – idézte fel a miniszterelnök, hogy a napokban tüntetés volt Tiszavasváriban, mert a településen a romák kimaradtak a helyi közmunkaprogramból. Orbán Viktor azt mondta, ez a tüntetés az igaz rendszerváltás jele, hiszen szerinte korábban ezek az emberek a segélyükért tüntettek volna. Aztán arról értekezett, hogy 2014-hez képest idén több pénz jut közfoglalkoztatásra (410 milliárd forint körül – a szerk.). A rendszert 2018-ra teljesen fel akarja futtatni a kormány, amiről így beszélt: „2018-ra a mi elgondolásunk szerint elérjük a teljes foglalkoztatást". E ponton a kormányfő visszarepítette hallgatóságát a szocializmusba.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.