Több ezer elkeseredett vasutas elszánt arra, hogy a vasúti közlekedés megbénításával akadályozza meg a MÁV Rt.

A miniszterelnök nem tervez választási költségvetést, és az elindítandó reformoknak nem lesznek áldozatai. Gyurcsány Ferenc erről a közszolgálati rádió kedden sugárzott adásában beszélt.

Egy új rendszerváltás igényét fogalmazták meg a hétvégi Ökofeszt konferencia résztvevői – aztán jót buliztak.

Nem Draskovics Tibort kell ma temetni, hanem a Pénzügyminisztériumot. Illetve: a reformokért, a gazdaságpolitikáért felelős, az államigazgatás élvonalát jelentő pénzügyi tárcát. Jobban mondva: az álmot, hogy a József nádor téren újra létrejöhet az a szellemi központ, amely a kilencvenes évek végén felbomlott.

Mintha valami megmozdult volna: Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök a napokban azt mondta, hogy mindenképpen meg kell valósítani a közigazgatási reformot, jó volna elérni, hogy 2006-tól megalakuljanak a választott régiók. Az MDF-es Gémesi György, Gödöllő polgármestere az önkormányzati rendszer konszolidációjának szükségességéről szólt, Nagy Sándor területfejlesztési ügyekért felelős államtitkár pedig azt mondta: szerencsésebb lenne, ha a kistérségeket a jövőben járásoknak hívnák, mert az szebb szó. Ebben aztán szokatlan konszenzusra jutottak a pártok - azt mondták, hogy tulajdonképpen nincs is baj a járás kifejezéssel, tényleg, miért is ne lehetnének a kistérségek járások?

A parlamenti képviselőket győzködte a Budapesti Értéktőzsde az általa javasolt negyedik nyugdíjpillér bevezetéséről, ugyanis a tőzsdén tartotta kihelyezett ülését tegnap a parlament gazdasági és költségvetési bizottsága.

A napokban jelent meg a pénzügyi szervezetek felügyeletének egy nyugdíjpénztárt - hirdetései miatt - elmarasztaló határozata. Állítólag ez csak első a sorban. A múlt év jó eredményeit ugyanis mindenki próbálja meglovagolni, a hozamokat úgy számolva, ahogy éppen számára a legkedvezőbb.

A Budapesti Értéktőzsde elnöke - a Népszabadság 2005. március 29-i számában - elég éles kritikát fogalmazott meg a nyugdíjpénztárak befektetési politikájával szemben, mondván, hogy speciális bankszámlák olcsóbbak és jobbak lennének a befektetések kezelésére.

Kóka János gazdasági miniszter szerint új gazdaságpolitikai filozófiára és új emberekre van szükség ahhoz, hogy megváltozzon a politikai kommunikáció, hogy a felmerülő gazdasági kérdésekre ne az elmúlt 15 év válaszait kapja a társadalom.

A háziorvosi rendszerre való átállás sikeresen beindult, eddig több mint egymillió francia küldte vissza kitöltve a Nemzeti Egészségbiztosítóhoz (CNAM) az orvosválasztásra kibocsátott nyomtatványt - nyilatkozta a napokban Philippe Douste-Blazy francia egészségügyi miniszter.

Az osztrák sajtóban vezető hír az első egészségügyi csipkártya, az E-Card néven emlegetett elektronikus beteglap próbaüzemének minden újabb állomása.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök inspirálónak nevezte a BÉT negyedik nyugdíjpillérre tett javaslatát, és érdemesnek arra, hogy komoly és érdemi vizsgálat tárgyát képezze.

A totalitárius rendszerek sajátossága, hogy nem tekintik felnőttnek a saját állampolgáraikat. Az emberek mindent egy megfoghatatlan központi elosztórendszeren keresztül kapnak, és hálásnak kell lenniük, hogy ingyen jutnak hozzá. Ilyen lett az oktatás is az ötvenes évektől. Mind a mai napig nem sikerült megszabadulni ettől a szemlélettől.

A nyugdíjrendszer kibővítésére dolgozott ki javaslatot a Budapesti Értéktőzsde. Elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila szerint a magyar részvények nem túlértékeltek. A pesti tőzsde számára inkább a hazai befektetők tartózkodása és az új tőzsdecégek hiánya jelent gondot. E probléma megoldására is törvénymódosítást kezdeményez a BÉT.

Történelmi nap lehet a mai Németországban: a kormánykoalíció és az ellenzék tárgyalóasztalhoz ül, hogy közösen megoldást keressen a munkanélküliségre.

A bolognai folyamatot hazánkban az érintett oktatók, felsőoktatási vezetők idegenkedéssel, értetlenséggel, gyakran szembefordulással fogadják. Nehezen értjük meg, miért kell nekünk új struktúra, hallgatói mobilitás, mit kell javítani a versenyképességünkön, s egyáltalán, miért is folyik a verseny. Miért van szüksége Európa felsőoktatásának a megújulásra?

Négy hónappal a választások után az Egyesült Államokban lassan csillapodni kezdenek a kedélyek. A nyugdíjreform körüli vitákban egyre nagyobb szerep jut az érveknek.

A korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon tizenkét százalék, vagyis az EU-átlag tizenhat százaléknál lényegesen jobb. Az unió célja, hogy ezt a mutatót 2010-ig tíz százalékra szorítsák vissza. Jakab János, az Oktatási Minisztérium szakképzési ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint Magyarország - tekintve a már most is igen jó adatokat - ezt a célt valószínűleg eléri majd.

Az Európai Unió munkaképes lakosságának több mint egyharmada, nyolcvanmillió ember alacsonyan képzett. A szórás óriási: a cseh és a szlovák munkaerő lényegében képzettnek, a portugál és a máltai képzetlennek tekinthető.

Nem itt tartanánk versenyképességben és gazdasági növekedésben, ha az utóbbi tíz évben lendületesen haladt volna előre az államháztartási reform ügye Magyarországon - mondta tegnap egy konferencián Bokros Lajos volt pénzügyminiszter.