A grúz államfő személyes ellenségét gyilkolták meg hétfőn Moszkvában - közölte a Kommerszant című orosz napilap.

Politikusok, publicisták és elemzők egyaránt a hidegháború kiújulásaként értékelték a grúz–orosz konfliktust. Mások szerint azonban hamis az analógia, és a történelem nem ismétli magát.

- Mindenkit felelősség terhel a dél-oszétiai grúz-orosz konfliktusért Tbiliszitől Moszkván át Washingtonig - nyilatkozta lapunknak Nyikolaj Szvanidze. A grúz gyökerű orosz televíziós újságíró szerint azonban Oroszország sokat veszíthet azzal, hogy a hivatalosan Grúziához tartozó Dél-Oszétia és Abházia egyoldalú orosz elismerése nyomán kialakult nemzetközi légkörben felelevenedtek az orosz társadalom egyébként sem túl mélyen elrejtett radikális, autoriter reflexei. Az ötvenhárom éves újságírónak szeptemberben jelent meg könyve a májusban hivatalba lépett elnökről, Dmitrij Medvegyevről, akit személyes találkozóik során diákos humorú, felszabadult embernek ismert meg, és aki idővel mindenképp Vlagyimir Putyintól független államfővé növi ki magát.

Oroszország szerint, ha a Nyugat elismerhette Koszovó függetlenségét, akkor Moszkvának is joga volt elismerni Dél-Oszétiáét és Abháziáét. A francia kommentátor szerint a párhuzam félrevezető.

Oroszország biztosította katonai jelenlétét Dél-Oszétiában és Abháziában, miután a Kreml részéről egyoldalúan függetlennek elismert, formálisan Grúziához tartozó területekkel szerdán megállapodást kötött, amely orosz katonai bázisok létrehozását teszi lehetővé.

Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben döntöttek arról, hogy október 1-jéig legkevesebb 200 fős polgári megfigyelő missziót küldenek Grúziába. A megfigyelők egyelőre a Dél-Oszétia és Abházia szakadár tartomány, illetve a grúz törzsterületek közti ütköző övezetben tevékenykednek majd.

Az orosz hadsereg ígérete szerint a hónap végéig elhagyja az augusztusi dél-oszétiai fegyveres konfliktus után ellenőrzése alá vont grúziai területet, az érkező EU-megfigyelőkre azonban komoly nehézségek várnak a grúz-oszét szembenállás miatt.

Lassan tér vissza az élet az ütközőzónába. Az orosz hadsereg a hónap végéig ugyan elhagyja az augusztusban kitört dél-oszétiai grúz–orosz fegyveres konfliktus után ellenőrzése alá vont grúziai területet, a helyükre érkező EU-megfigyelőkre azonban komoly nehézségek várnak a megmaradó grúz–oszét szembenállás miatt.

Hiba volt a grúz katonai erők bevetése Dél-Oszétiában - nyilatkozta lapunknak Eduard Sevardnadze. Grúzia korábbi elnöke szerint azonban ugyanekkora hiba volt, hogy Moszkva az orosz-grúz fegyveres konfliktus nyomán elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét.

Kizárólag a  Dél-Oszétiával és Abháziával határos területeken állomásozhatnak a  konfliktus térségébe ezután érkező nemzetközi megfigyelők - közölte  Szergej Lavrov csütörtökön, moszkvai idő szerint késő este  Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel telefonon.

Vlagyimir Putyin orosz kormányfő augusztusban Szuhumi és Chinvali elé új "vasfüggönyt" engedett le, amelynek orosz oldalára került a papíron Grúziához tartozó Abházia és Dél-Oszétia - írta a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap szerdai számában.

A Szovjetunió összeomlása után Oroszországban nem terjedt el liberális ideológia. Az űrt a birodalmi múlt iránti nosztalgia tölti be.

Oroszország tegnap diplomáciai kapcsolatot létesített Abháziával és Dél-Oszétiával, és bejelentette: 7600 katonát fog állomásoztatni a két területen, és hamarosan nagykövetet küld mindkét köztársaságba.

Egy héten belül felszámolja katonai ellenőrző pontjait Oroszország és egy hónap múlva kivonja erőit a Dél-Oszétián és Abházián kívüli grúziai területekről - látszatra erről állapodott meg az orosz elnök, Dmitrij Medvegyev francia kollégájával a hétfői moszkvai tárgyaláson. Gyakorlatilag azonban a Nicolas Sarkozy által a rendezés felé tett fontos lépésnek nevezett megállapodás az orosz érdekek biztosítását garantálja a dél-kaukázusi konfliktusban.

Egy ideje különös érzés keríti hatalmába az embert, ha az augusztus 8-án kirobbant grúz-orosz háborúról hall vagy olvas.

Nagyon sok a bizonytalanság abban a tekintetben, hogy pontosan mi történt a grúz-orosz konfliktus kirobbanásakor, ezért az Európai Unió külügyminiszterei egyetértenek abban, hogy olyan független nemzetközi vizsgálatra lenne szükség, amely kielégítő válaszokat adhatna számos kérdésre - nyilatkozta Göncz Kinga külügyminiszter a dél-franciaországi Avignonban rendezett kétnapos informális csúcstalálkozót követően.

A grúz konfliktus az első, amelynek során a hagyományos fegyverek mellett a kiberháború eszközeit is bevetették. De vajon a kibertérre is vonatkoznak-e a hadviselés szabályai? A kormányzati szerverek elleni támadás hadüzenettel ér-e fel?

Az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozón vitatta meg a grúziai konfliktust.