A krími és a kelet-ukrajnai forgatókönyv alapján szervezett orosz beavatkozástól tartanak a Szovjetunióból közel negyedszázada kivált balti államokban. Ám NATO-tagságuk miatt egy ilyen akciónak az ukrajnainál nagyobb a kockázata és kisebb a valószínűsége.

Oroszország politikáját a szovjet birodalom elvesztése miatti frusztráció mozgatja, valamint az a törekvés, hogy amit lehet, pótoljon a veszteségből. A veterán világpolitikai elemző szerint Közép-Kelet-Európa országai ismét az orosz befolyási övezetbe kerülnek.

A felületes szemlélő náciknak gondolná őket. Pedig demokráciát követelnek. A felületes hallgató így demokratáknak vélné, pedig utópista-totalitárius államot szeretnének. Akárhogy is, a Nacionál-bolsevik Párt (NBP) jelenleg az orosz demokratikus ellenzéket tömörítő Másik Oroszország (DR) tagja. És egyúttal a legnagyobb megosztó erő is, amely miatt a Garri Kaszparov sakkvilágbajnok neve fémjelezte DR-hez végül nem csatlakozott a szintén Vlagyimir Putyin elnök ellen fellépő Mihail Kaszjanov exkormányfő sem.

Az észt kormányfő nem lát semmi különöset abban, hogy nem hívtak meg észt vezetőket Szaranszkba, ahol a csütörtökön megkezdődött nemzetközi finnugor fesztivál házigazdájaként Vlagyimir Putyin orosz elnök vendégül látja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és Tarja Halonen finn államfőt.

Az észt parlament külügyi bizottságának elnöke, a kormánypárti Marko Mihkelson szerint szándékosan nem hívták meg a jövő héten a mordvinföldi Szaranszkban tartandó orosz-finn-magyar csúcstalálkozóra. Vlagyimir Putyin orosz, Tarja Halonen finn államfő és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök találkozójára az apropót a finnugor fesztivál adja, így vetődhetne fel logikusan Toomas Hendrik Ilves észt államfő esetleges részvétele is.

Orosz-magyar-finn csúcstalálkozót tartanak július 19-én az oroszországi Mordvinföld fővárosában, Szaranszkban az orosz elnöki hivatal bejelentése szerint.

Nemzetközi konvenciót szorgalmazott csütörtökön az észt kormány a számítógépes bűnözés ellen annak érdekében, hogy megakadályozhatók legyenek az olyan támadások, amelyeket április végén-májusban szenvedtek el a balti ország kormányzati és banki számítógépes hálózatai.

A Pentagon is vizsgálja az Észtországot ért internetes támadásokat, a NATO mellett az amerikai védelmi minisztérium is elküldött "csöndben" néhány szakértőt a kis balti államba - értesült a The Washington Post.

Az EU a közép-európai új tagállamok kárára igyekszik mindenáron Oroszország kedvében járni, már látszik azonban e politika csődje - állítja egy vezető londoni stratégiai kutatóműhely tanulmánya.

Észtország szerint komolyan meg kell fontolni a jövő pénteki EU-orosz csúcs lemondását is. A konfliktus uniós vonatkozásairól Schöpflin Györgyöt, a Fidesz részben Tallinnban élő európai parlamenti képviselőjét kérdeztük.

Az orosz állami vasúttársaság (RZsD) kedden bejelentette, hogy gazdaságtalan üzemeltetése miatt megszünteti a Szentpétervár-Tallinn útvonalon a vasúti személyszállítást.

Magyarország egyértelműen elítéli azt, ami Moszkvában történik az észt nagykövetség ellen - jelentette ki Göncz Kinga külügyminiszter hétfőn az Országgyűlésben Németh Zsolt fideszes képviselő kérdésére reagálva.

 Moszkva visszautasítja, hogy a döntés kapcsolatban állna a tallinni szovjet világháborús emlékmű áthelyezése nyomán kitört diplomáciai konfliktussal, bár korábban elhangzott: a teherkikötő bojkottjával jelentős anyagi veszteséget szenvedhet Észtország.

De van, aki annak szurkol, akinél a labda van: arca egyik felén észt, másikon orosz színek virítanak... A 0-2-es győzelem után kivonultak az emlékműhöz, virágot tettek le, kicsit borzolták a kedélyeket Oroszország éltetésével és hazamentek. Így zajlott le az észt-orosz Eb-selejtező március végén.

"Komoly negatív következményekkel" jártak az orosz-észt kapcsolatokban az észt hatóságoknak a tallinni szovjet hősi emlékmű és a mellette lévő katonasírok áttelepítésére tett lépései - állapította meg az orosz külügyminiszter tárcája csütörtöki közleménye szerint.

Az EU és Oroszország közötti konfliktussá válhat a tallinni Bronzkatona elmozdítása kapcsán kitört észt-orosz vita. A világháborús emlékmű áthelyezését ellenző tüntetések a múlt hét óta folynak a balti ország moszkvai nagykövetsége előtt.

Az emlékmű áthelyezése nyomán – amely egy halálos áldozattal, másfélszáz sérülttel és összesen ezer fő letartóztatásával járó zavargásokat váltott ki az észtországi oroszok körében – azonban nem csökkent a feszültség Moszkva és Tallinn között.

Kilencvenhat személy sérült meg, és hatszáz embert vett őrizetbe az észt rendőrség szombatra virradó éjjel a Tallinn utcáira vonuló tüntetők közül, akik egy szovjet háborús emlékmű áthelyezése ellen tiltakozva csaptak össze a rendfenntartókkal.

A Tallinn központjában álló világháborús emlékmű áthelyezése miatt az orosz felsőház a diplomáciai kapcsolatok megszakításával fenyegetőzött. A Bronzkatona ügye Észtországot is megosztja.