A magyar nyelvet nem kell félteni, egyáltalán nincs végveszélyben. Végveszélyben igazából csak akkor lenne, ha az utolsó szálig kihalnánk, mi, akik beszéljük – márpedig ettől egyelőre nem kell tartani –, vallja az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökségének egyik legfiatalabb tagja.

Bár az Emberi Erőforrás Minisztériuma szerint nyelvi és kultúrtörténeti szempontok alapján egyaránt indokolt lenne a latin tanítása az iskolákban, azt még az elitképzésre szánt nyolcosztályos gimnáziumokban sem teszik kötelezővé szeptembertől.

Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője szerint a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) nem járt el helyesen, amikor múlt pénteki ülésén nem szavazta meg a kisebbségbarát ukrán nyelvtörvény alkalmazását Kárpátalja területén.

Továbbra sem élnek törvény adta lehetőségeikkel a szlovákiai magyarok. A jóhiszemű hivatalnokok sem képesek kiállítani a szükséges dokumentumokat magyarul, mivel nem ismerik a megfelelő szakkifejezéseket.

Harminc európai nyelv közül huszonegyet a digitális elsorvadás veszélye fenyeget – olvasható a Springer Kiadónál megjelent, A magyar nyelv a digitális korban című kötetben, amelyet tegnap mutatott be az MTA Nyelvtudományi Intézete a Magyar Nyelv Napja és a Tudomány Ünnepe alkalmából. A magyar nyelv most még nincs veszélyben, de könnyen kiszorulhat a digitális térből, ha az egyre növekvő online szolgáltatások jelentős része nem lesz elérhető magyar nyelven.

A fociról szokták azt mondani, hogy ahhoz aztán mindenki ért (igazságügy-miniszternők olykor kivételek). Kevésbé figyelünk fel arra, hogy a tudományok között is van olyan, ahol ugyancsak mindenki otthon érzi magát, legyen az trafikos kisasszony, sebészorvos vagy politikus, és ez a nyelvet vizsgáló tudományág.

Az RMDSZ alkotmánymódosítási javaslatának elfogadásához kétharmados többség kellene a bukaresti parlamentben.

Bár az Európai Nyelvek Chartája is előírja, a városi önkormányzati testület elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által beterjesztett határozattervezetet, amelyben az utcanevek kétnyelvű kiírását kezdeményezték.

A sereghajtók között vagyunk Európában az idegennyelv-tudást tekintve, főleg ha a felnőtteket nézzük. Sok oka lehet ennek, talán a nyelvtanulásra fordítható anyagiak hiánya a legerősebb.

Sokkoló adat látott napvilágot néhány napja: Magyarország az utolsó helyen áll abban a felmérésben, amelyben az Európai Bizottság az idegen nyelv tudását mérte a tagállamokban. A megkérdezett magyarok 35 százaléka mondta, hogy beszél legalább egy idegen nyelvet. Ezzel több pontot rontott az ország a legutóbbi, 2005-ös mérési eredményekkel összehasonlítva, amelyek szintén nem voltak rózsásak. Az európai átlag ötven százalék felett van.

A női nevek „ová” végződésének eltörlését szorgalmazza Csehországban Premysl Sobotka, a legerősebb kormányzati erő, a Polgári Demokrata Párt (ODS) államfőjelöltje.

Önkormányzati szinten akarja útját állni az államfő által kedden aláírt nyelvtörvénynek a Julija Timosenko vezette Batykivscsina (Haza) köré tömörült Egyesült Ellenzék.

Viktor Janukovics ukrán elnök mégis aláírta szerdán a nyelvtörvényt, de egyúttal utasította a kormányt, hozzon létre egy szakértői munkacsoportot "az országban használt nyelvekkel kapcsolatos jogszabályrendszer tökéletesítésére".

DeeChee bébiként tanul meg beszélni, amitől a robotok emberibb kommunikációját várják.

A. Nagy László pozsonyi kisebbségügyi kormánybiztos kedden bejelentette, hogy a hivatalának honlapján fokozatosan elérhetők azok a szakszótárak, amelyek szlovákul, illetve az országban élő kisebbségek nyelvén közlik a megfelelő jogi, közigazgatási és a hivatali ügyintézés során használt más kifejezéseket.

– Senki sem mondta, hogy Julija Timosenko szent – jelentette ki megbízatásának utolsó napján Németország kijevi nagykövete. A Kommerszant-Ukrainának adott interjújában Hans-Jürgen Heimsoeth azt is elismerte, hogy a volt ukrán kormányfő által Oroszországgal 2009-ben kötött gázszerződés „súlyos kérdéseket vet fel”. A diplomata szerint azonban a szerződéssel kapcsolatos hatásköri túllépés ürügyén tavaly hét évre elítélt exkormányfővel szemben politikai eljárás folyt az ukrajnai bíróságon. (Így véli az EU mellett Oroszország is, amely kitart a szerződés érvényessége mellett.) Heimsoeth szokatlan élességgel hozzátette: Ukrajna nem jogállam, híján van a független bíróságoknak, amelyek nélkül az ország nem közeledhet az EU-hoz.

A nyugati orientációt hirdető ellenzék Ukrajna megerőszakolását látja az új nyelvtörvényben. Az oroszok számára előnyös szabályozás ugyanakkor a kárpátaljai magyaroknak is jól jöhetne – ha a gyakorlatban is megvalósulna. A törvény mindenesetre kiütötte Vitalij Klicskót is, Vlagyimir Litvin házelnök pedig tiltakozásul lemondott.

Megint nyelvészeti vitára adhat alkalmat, hogy az új magyar útlevélben is egy d-vel nyomtatták ki a Himnusz első sorában szereplő „áldd” szót. Kölcsey valóban egy d-t használt, de a „magyar”-t nagybetűvel írta. Ezt ma már így nem használja senki – állítja a szakember.

A Magyar Koalíció Pártja szerint ha a jogszabályt elfogadnák, akkor az egyik legérzékenyebb területen, az anyanyelvi oktatásban szűkítenék a szlovákiai magyarság szerzett jogait.