A vasárnapi, magyarországi helyhatósági választások eredménye azt mutatja: a magyar polgárok elveszítették a miniszterelnökbe és a kormánykoalícióba vetett bizalmukat.

8,6 millió NEM a Fidesz- KDNP-MIÉP-Jobbik szavazótáborba tartozó magyar állampolgár nevében felszólítjuk Orbán Viktort, hogy 72 órán belül mondjon le minden pozíciójáról és vonuljon vissza.

Megy minden, mint a karikacsapás; Gyurcsány Ferencnek e napokban Strasbourgban az Európa Tanács '56-os megemlékezéseit kellene némiképp megemelnie személyes jelenlétével.

A becsapottak, a megcsaltak dühe csillapulni látszott. Lezajlottak az önkormányzati választások. Az ellenzék szinte mindent vitt. Van azonban, akinek ez sem elég. Akinek a győzelem is kevés, ha csak a csapata lett bajnok, s nem ő maga.

A kormánypártok parlamenti frakciói két rossz közül választhatnak a pénteki bizalmi szavazáson. Ha támogatják a miniszterelnököt és programját, akkor magukra húzzák azt az ellenzéki vádat, hogy ők a felelősek a kialakult helyzetért.

Nemigen akaródzik a városba visszamennem, itt néha akkora csend van, hogy a harmadik hegyről is tisztán hallatszik egyetlen kolomp szava. A nagyvárosban viszont minden csatornán rögtön elönt az erőszakos szóuralom. Akkor is híreket hallgatsz, ha nem akarod. Megfigyelted?

A miniszterelnök a Debreczeni József által írt életrajzában - visszatekintve befektetői múltjára - megfogalmazta képességeinek határait: "Egyetlen olyan céget nem tudtunk megcsinálni, ahol nem volt megfelelő menedzsment, vagy mi a végén nem tudtuk azt megteremteni."

A Magyar Hírlap tegnapi számában Kis János filozófus, a demokratikus ellenzék egykori vezetője, az SZDSZ első elnöke kifejtette véleményét "a köztársasági elnök vasárnap esti drámai hangú" beszédéről és arról, hogy a koalíciós pártok miként csillapíthatnák le a bizalmi válságot, és miként folytathatnák, illetve kezdhetnék újra a kormányzást. A cikk teljes szövege az Élet és Irodalom október 6-i számában jelenik meg.

A vasárnap és a hétfő fejleménye. Vagyis, hangsúlyozom, nem az önkormányzati választás hozta a válságot. Az már előtte is fennállt. Még csak azt sem mondhatnánk, hogy a választás eredménye súlyosbította a méretét. Nem, csupán a választás eredményére adott kormányfői, illetve szocialista-szabad demokrata politikai válasz súlyosbította.

A Medián szerint az önkormányzati választások végeredménye nem magyarázható az őszödi Gyurcsány-beszéd nyomán kialakult bizalmi válsággal. A Közvélemény- és Piackutató Intézet hétfőn honlapján tette közzé felmérésének összefoglalóját.

Már a Gyurcsány-beszéd kiszivárogtatása előtt is a jobboldal győzelmét prognosztizálták a nagy közvélemény-kutatók. Kérdéses, hogy a beszéd és a zavargások mennyiben voltak hatással a voksolás eredményére. Megeshet, hogy korántsem annyira, mint amennyire gondolnánk.

A kormánykoalíció pártjai majdnem megsemmisítő vereséget szenvedtek a vasárnapi önkormányzati választáson. A baloldal egyetlen pártlistára leadott választást sem nyert meg, még a fővárosban sem. A megyei jogú városokban egyértelműen előretört az ellenzék, a fővárost lényegileg döntetlenre sikerült hozni, bár a kerületek többségében maradtak a baloldali polgármesterek.

Az alkotmány szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét.

Bárcsak tévednék, és kiderülne, hogy Sólyom László köztársasági elnökúr vasárnap, az urnák zárása után elmondott beszéde nem volt olaj atűzre.

Az ellenzék fő erői lelkesen üdvözölték az államfő beszédét, amely lényege szerint ellenük szólt. Ez arra utal, hogy a beszédet a lényegének megkerülésével kívánják hasznosítani, és az államfő nem vétlen abban, hogy a beszéde így is hasznosítható.

Mint annyi minden a jog világában, a bizalmatlansági indítvány, s az ebből sarjadó bizalmi szavazás is brit találmány. 1781-ben, az amerikai függetlenségi háború végjátszmájában a Lord Cornwallis tábornok vezette brit csapatok súlyos vereséget szenvedtek az egyesült amerikai-francia hadaktól. Bár a hírek akkor lassan jártak, 1782-ben a londoni parlamentben arról szavaztak, hogy "nem tudnak tovább bizalmat helyezni a jelenlegi miniszterekbe". Ezt követően a miniszterelnök, Lord North benyújtotta lemondását III. György királynak. Körülbelül a XIX. század közepére szilárdult meg az a rendszer, hogy sikeres bizalmatlansági szavazásnak a kormány távozását kell jelentenie. Londoni tudósítónk jelentése szerint egyébként Nagy-Britanniában utoljára John Major kért bizalmi szavazást maga ellen, egy nappal azután, hogy 1993 júliusában alulmaradt a maastrichti egyezmény szociális fejezetével kapcsolatos vitában. Bár 40 fős többséggel nyert, tekintélyét soha nem nyerte vissza.