Apám a diafilmvetítést is, mint minden mást, fölöttébb praktikusan oldotta meg.

Bevallom, sosem léptem át a Kígyó utcai Mézes Mackó küszöbét.

A málenykij robot gyakorlatilag bármi lehetett. Romok elhordása, egy döglött ló odébb vonszolása a katonai járművek útjából, a szovjetek által elfoglalt lakások kitakarítása, vízhordás.

Amíg odavoltak, igencsak megváltozott a város. A Lánchídtól északra épülni kezdett az újabb dunai átkelő, messze lent, délen pedig az összekötő vasúti híd. Elkészült a hatalmas és korszerű főpostahivatal a Belvárosban. Színházat építettek az István téri piacon, megszületett az Erzsébet téri kioszk.

Ha az ember megáll egy pillanatra a Boráros tér szédítő forgalmában, és hátraszegi a nyakát, érdekes látványban lehet része. A Petőfi hídtól nem messze áll a Közraktár utca 30., a hazai olajipari vállalat székháza. A homlokzat nyolc domborműve azonban jól mutatja, hogy építésekor még más célt szolgált az épület.

"Nagyobb fegyelmezetlenség az iskolaév folyamán nem fordult elő" - állapította meg az Angolkisasszonyok Budapesti Királyi Katolikus Tanítónőképzőjének az 1937-38-as iskolai évről közreadott értesítője. Az utókor persze legfeljebb találgathat, mik voltak ezek, és vajon mi számított volna nagyobb fegyelmezetlenségnek a zárdában. Támpontot csak az internátusra vonatkozó szabályok adnak.

Kétféle levest, tíz hideg és ugyanannyi meleg előételt, valamint húszféle főételt ajánlott étlapján 1940. szeptember 5-én a Duna-parti Carlton Hotel étterme. Bandl szállodás ügyelt arra, hogy a nevével fémjelzett vendéglőben színes és bőséges legyen a kínálat.

Huszonhét éves volt Remsey Attila, amikor munkába állt az - akkor még - V. kerületi Árpád utcában lévő Hungária Vegyi és Kohóművek Rt.-nél. A budai Pázsit utcából járt nap nap után könyvelni a gyárba. Munkája fejében viszont egészség-, baleset- és nyugdíjbiztosításra is jogosulttá vált; erről az 1948. február 6-án, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézeténél (MABI) kiállított Tagsági igazolványa tanúskodik.

Úgy harminc, sűrűn szedett sorban foglalta össze vitéz Komjáthy Zoltán életét és vagyoni viszonyait 1943. május 3-án a Neményi Testvérek Rt. kérésére a Creditreform Nemzetközi Tudakozó Iroda. Hat évtized távolából úgy látszik, titka nemigen maradhatott.

Fekete kartonborítóban jelent meg a Duna Budapesti Evezős Egylet évi jelentése az 1936. évi működéséről. Komor feketeség uralta a belső címlapot is, az első oldalon pedig vastag gyászkeret övezte dr. Tedesco Lajos fényképét. Bár a Duna soraiban aligha lehetett olyan evezős, aki ne értesült volna a hírről, innen mindenki megtudhatta: az egylet elnöke, alapító tagja, a hatvannyolc éves "Lajos bácsi" 1936. november 24-én, tüdőgyulladásban elhunyt.

Új hangot ígért megalakulásakor, 1957 tavaszán a DISZ helyébe lépő új ifjúsági szervezet, és mint a mellékelt plakát mutatja, a Kommunista Ifjúsági Szövetség meg is tartotta a szavát. A "Budapesti lányok, fiatalasszonyok őszi programja" mit sem kínált a korábban megszokott ankétok, vitaestek, politikailag meggyőző rendezvények palettájáról.

Kohn Arnold sírkő-raktára és kővésnöki műterme Budapesten, a Károly körút 15. alatt volt berendezve. "A központi városházzal szemben" - így határozta meg a cégtulajdonos a pontos helyszínt azok kedvéért, akik esetleg nem ismerték jól Pestet. Pedig mondhatta volna egyszerűbben is: például úgy, hogy az Orczy-ház tövében.

Annak azért meglehetett a maga bumfordi bája, ha 1937. január elsején a Házfelügyelők naptárának - XXXII. évfolyam! - egy lelkes olvasója valóban a Krámer Naptárkiadó döcögős rímeivel köszöntötte a lakókat.

Húszas éveiben járt még csak Pajor Sándor orvos, amikor külföldi tanulmányútja végeztével, 1886-ban a józsefvárosi Szentkirályi utcában megalapította vízgyógyintézetét. Ugyanarra a hideg vízérre alapozta az üzletmenetet, amelyre Kelet felé a Nyár és a Kürt utcai, majd a Fasor és a Liget menti szanatóriumok és fürdők is ráépültek. Földszintes ház volt az intézet, de akkoriban egy csöppet sem rítt ki a környezetéből.

1941 nyarán már úgy ítélte meg a Légoltalmi Liga Országos Elnöksége, hogy ideje magyarázatokat is fűznie a gyakran változó tartalmú légoltalmi jogszabályokhoz.

"A Margit-híd fölött, a Duna budai oldalán modern, szellős városrész fogadja az utazót. A Zsigmond térnél enyhe ívben kanyarodó, majd nyílegyenesre váltó sugárút indul északnak, mellette házak falanxa. Négy kilométer hosszú, tiszteletet parancsoló jelenség.

A Felten és Guilleumne cég negyven éven át Szarvas József szolgálataira alapozott. A Petneházy utcai fuvarozási vállalkozó szállított emellett a Magyar Rézhengerművek Rt.-nek és Müller Ernő építésznek, mi több, a Kir. József Műegyetem, az Anker-palota, de még Szent Gellért és Savoyai Jenő szobra sem épült volna föl az ő lovai és kocsijai nélkül.