Egy nap erejéig először lesz együtt látható a Magna Carta négy utolsó eredeti példánya februárban Londonban, ahol a British Library rendez kiállítást a modern alkotmányok alapjának tekintett dokumentum 800 évvel ezelőtti elfogadása tiszteletére.

Nem ismertem a fogalmat, a remekművet sem, amelynek a címében olvasható. A Budakeszi szanatórium fektetővel nagy, korláttal körülkerített teraszt mutat fenyők, hegyek környezetében, azt hiszem, az ilyet nevezték kúrterasznak boldogabb időkben. A pasztellképet mindenesetre a zöldek uralják, sárgás-könnyedtől a már-már fekete zöldig, a színek-formák ritmusa lüktet, és a korlát fehérje kísértetiesen világít. Évszám nincs a cédulán, de hogy Dési Huber utolsó korszakából van a mű, azt a témáján kívül érettsége is erősíti.

Játékvilágok címmel nyílik tárlat november 28-án Budapesten, a Széphárom Közösségi Térben a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum négy évtizede nem látott játékgyűjteményéből. A kiállítás a játszó gyermekről szól, de – a múzeumi gondolkodásmódtól eltérően – ezúttal nem történeti és nem is társadalmi megközelítésben, hanem szempontok sokaságát vegyítve.

A Mágnás Elza-rejtély címmel készül kiállítás az óbudai Kiscelli Múzeumban, az egykori Schmidt-kastélyban, vagyis éppen ott, ahol a tót cselédlányból lett mágnásszeretőt 1914-ben meggyilkolták. A tárlat várhatóan januárban nyílik.

Gyerekek munkáiból nyílt döbbenetes rajzkiállítás a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságon.

Alkalmatlannak tartják a magyar biztost szakmabeliek, már 50-en követelik a lemondását.

Lecsukódó szemhéjak, lefittyedő ajkak. A Habsburgok nem bánták, hogy Velázquez olyanra festi őket, amilyenek. Ő pedig elkészítette a képeket, hogy előbb elküldhessék Madridból Bécsbe, milyen is a jövendőbeli menyasszony, majd kikerültek a falra. Most Bécsben láthatók.

Volt már diszkó, étterem, szállított naposcsibéket, tulajdonképpen kész csoda, hogy egyben túlélte az utóbbi évtizedeket. Most Kassára kerül a hajdanvolt Magyar Légiközlekedési Vállalat Il-18-as gépe, amely lajstromjelének utolsó betűje után kapta az Ilona becenevet.

Szűcs Attila az 1990-es évek elején induló festőgeneráció kiemelkedő, egyik legizgalmasabb alakja.  Festészetének kiindulópontja általában egy már létező kép, fotó, képeslap, internetről letöltött fotó Ezeket a képeket azonban kiragadja eredeti kontextusukból, és történetei különös, vákuumszerű festői terekbe kerülnek.

A Google az OSA Archívummal együttműködve virtuális kiállítással emlékezik a 25 évvel ezelőtti rendszerváltásra a Google Kulturális Intézetének honlapján. A magyarországi eseményekről szóló online kiállításon az OSA Archívum korabeli fotókkal és videókkal mutatja be az 1989-es rendszerváltáshoz vezető utat.

Sétálgat az ember a Műcsarnokban, járkál fel-alá, és nagyon magányos. Rajta kívül sehol egy teremtett lélek, üresen ásítozó termek, a falak közé fagyott múlt, félhomály és innen-onnan előszűrődő fura hangok: nyikorgás, madárfütty, ipari zajtörmelékek, azonosíthatatlan, távoli hangkollázsok.