galéria megtekintése

Navracsics embere miatt bojkottálnák a velencei biennálét

Velencei biennále 2015

Az írás a Népszabadság
2014. 11. 25. számában
jelent meg.


Csordás Lajos
Népszabadság

Alkalmatlannak tartják a magyar biztost szakmabeliek, már 50-en követelik a lemondását.

Szakmabeliek tiltakoznak és bojkottot hirdetnek a 2015-ös velencei biennálén való részvétel ellen Balatoni Monika volt államtitkár magyar biennálebiztosi kinevezése miatt. A pályázati határidő előtt bő két héttel született fellépés fő oka: szakmai inkompetencia.

Magyarország 1909-ben másodikként emelhetett saját nemzeti kiállítóházat a velencei biennálén
Magyarország 1909-ben másodikként emelhetett saját nemzeti kiállítóházat a velencei biennálén

Röviddel azután, hogy Navracsics Tibor a külügyminisztérium éléről brüsszeli uniós biztossá avanzsált, a miniszteri székét elfoglaló Szijjártó Péter menesztette a kulturális diplomáciáért felelős államtitkárt, a Navracsics emberének tartott Balatoni Monikát. A leváltott államtitkár asszony néhány nappal ezután, november elején megkapta Balog Zoltán minisztertől a velencei biennále magyar nemzeti biztosi címét. Balatoni a Műcsarnok korábbi igazgatóját, Gulyás Gábort váltotta ezen a poszton. Gulyás korábban két biennále magyar részvételét szervezte biztosként, és a Műcsarnok igazgatói címéről való 2013-as lemondása után is velencei biztos maradt egészen idén novemberig.

 

Balatoni Monika új kinevezése nemcsak a kormányzaton belüli erőjátékok tüneteként érdekes, hanem azért is, mert a parkolópályára tett államtitkár asszonynak nem szakterülete a képzőművészet.

A 2015-ös velencei biennále magyar pavilonjában rendezendő kiállítás minap kiírt kurátori pályázatával kapcsolatos megnyilatkozásai máris tiltakozást váltottak ki. Kertész László művészettörténész, a Magyar Képző- és Iparművészeti Lektorátus korábbi igazgatója és Bálint Anna kritikus, kurátor bojkottra hívta fel a hazai képzőművészeket és kurátorokat a nemzeti biztos szakmai inkompetenciája és nyilatkozatai miatt.

A biztos a november 10-én megjelent pályázat bevezetőjében, valamint sajtónyilatkozataiban olyasmit sejtet, hogy a kétévente felváltva megrendezett építészeti és képzőművészeti biennálék, valamint az évente megtartott filmfesztivál mellett ma már egyre fontosabb Velencében a táncművészeti, színházi, zenei és gyermekbiennále is, és az, hogy eddig a magyar megjelenésben a képzőművészet és az építészet dominált, annak is köszönhető, hogy az eddigi magyar kurátorok az utóbbi időben a Műcsarnok vezetői voltak. Balatoni Monika azonban egyfajta országimázsprogramként tekint a velencei bemutatkozásra.

Balatoni Monika
Balatoni Monika
Kovács Tamás / MTI

A tiltakozás megfogalmazói szerint ez máris kellemetlen kontextusba helyezi magyar részről az eseményt, és leszögezik, hogy a képzőművészeti biennále

nem vásár, nem országmárka-építés, nem a kultúrdiplomácia eszköze, nem országbemutatás,

hanem elsősorban kortárs képzőművészeti esemény. Éppen ezért a biztosi címet mindeddig a képzőművészethez jól értő, annak kortárs világában tájékozott szakemberek töltötték be, hisz a biennálén ezzel a szcénával kell majd kapcsolatot tartani. Kertész László lapunk kérdésére úgy fogalmazott: a biztosi cím nem lehet politikai pozíció, mint Balatoni megbízása. Soha nem is volt az, még a szocializmus idején sem. A biztosok és kurátorok eddigi sora 1895-ben Munkácsy Mihállyal kezdődik, és a 2011-es és 2013-as biennále magyar pavilonját felügyelő Gulyás Gáborral végződik.

A tiltakozás megfogalmazói épp ezért Balatoni felmentését kérik az őt kinevező minisztertől, Balog Zoltántól, a lehetséges pályázókat pedig a felhívás bojkottjára kérik, míg ez meg nem történik. Eddig közel ötvenen írták alá a tiltakozást. Köztük a szakma olyan ismert nevei, mint Fitz Péter, a Fővárosi Képtár igazgatója, korábbi velencei kurátor, Dévényi István, a Magyar Nemzeti Galéria kortárs gyűjteményének volt vezetője, Hegyi Dóra, a Tranzit.hu vezetője vagy a korábbi velencei biennále-résztvevő Kicsiny Balázs.

A pályázatokat egyébként jelen állás szerint december 12-ig kell beküldeni, és azokat egy eddig ismeretlen összetételű zsűri bírálja el január 7-ig.

Kérdéseinkkel keressük Balatoni Monikát, az 56. velencei biennále november 1-jén kinevezett nemzeti biztosát.

Balatoni Monika országimázsprogramja

A nemzeti biztos néhány nappal a hivatalba lépése után nyilatkozott az MTI-nek. Szerinte a velencei biennále jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben: mára a képzőművészeti és építészeti biennálék, valamint az évente megrendezett filmfesztivál mellett egyre fontosabbak a táncművészeti, színházi és zenei programsorozatok is, valamint a legújabb, a gyermekbiennále. Talán elsősorban azért, mert a nemzeti biztosi posztot hagyományosan a Műcsarnok, tehát egy kortárs képzőművészeti intézmény vezetője töltötte be, a magyar részvétel eddig általában a vizuális művészetekre koncentrált – vélekedett. Hozzáfűzte azonban, hogy szerepvállalásával szeretne egy olyasféle nyitást véghezvinni, amely – természetesen nem a képzőművészet vagy az építészet hátrányára – a velencei biennále többi lehetőségét és a magyar pavilon jó adottságait kihasználva próbálja Magyarország velencei jelenlétét kiszélesíteni. „A biennále komoly imázsépítési lehetőség mind a részt vevő művészek, mind az országok számára, jó lenne ezeket a lehetőségeket bővíteni a képzőművészeten és az építészeten túl is; ráadásul jó ideje megfigyelhető tendencia, hogy a hagyományos művészeti ágak között egyre inkább elmosódnak a határok” – jegyezte meg.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.