Áprilisban, a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítve jelenik meg Michel Houellebecq francia regényíró Franciaországban januárban kiadott Soumission (Behódolás) című műve.

Nagy-Britannia nincs felkészülve a walesi herceg „sokkolóan új" uralmára – állítja Catherine Mayer Charles: The Heart of a King (Károly: Egy király szíve) című, csütörtökön megjelenő könyve, amelyből a The Times a héten sorozatban közöl részleteket.

A második világháború alatt és után tömkelegével vittek a Szovjetunióba magyar műkincseket, a tartozás még mindig kiegyenlítetlen.

Antikváriusok szerint az utóbbi egy-két évben gyakrabban tűnnek fel hamis dedikációval ellátott kötetek a piacon. Manapság már megéri hamisítani a híres írók kézzel írt ajánlását. Értékük több százezer forint lehet. Ha túl könnyen olvasható Krúdy Gyula dedikációja, valószínűleg nem ő írta!

Dolgozatai hemzsegtek a helyesírási hibáktól, a papírlapot elborították a tintapacák. Tanítónője folyamatosan korholta, és a letolások akkor sem értek véget, amikor édesanyja elérte, hogy lánya bal kézzel írhatott. – Valóságos forradalomnak számított ez az 1960-as évek végén Regensburgban. Az egész környéken én voltam az első, akit az iskolában nem szoktattak át a jobb kezességre – meséli Andrea Maria Schenkel.

Rockenbauer Zoltán ünnepek előtt megjelent Apacs művészet című könyvéről beszélgettek a szerzővel a Múzeum+ program keretében a Szépművészeti Múzeumban. A kötet érdekesen tálalja a XX. század első két évtizedének magyar művészetét, annak újító festői, írói és zenészei felől közelítve.

A 73 éves Li Csungliang 11 évet töltött Marx monumentális, a kapitalizmus kritikai elemzését nyújtó művének rövidebb formában való kiadásával, amely végül tavaly júniusban jelent meg. Az eredeti többkötetes mű több mint 1,8 millió szóból áll, míg a férfi változata csupán 340 ezer szó hosszúságú.

Mark Zuckerberg A Year of Books (Könyvek éve) címmel nyitott új közösségi oldalt, gyakorlatilag egy könyvklubot a Facebookon.

Az, ha egy tevékeny, itt-ott szinte hiperaktív értelmiségi évtizedek munkája után úgy indul el az öregedés útján, hogy közben a világ, amelyet otthonának tudott, villámsebesen omlik össze körülötte, önmagában még nem tarthat számot közérdeklődésre.

Az olasz kutató olyan történetet tár elénk, amelynek az idősebb nemzedékek – köztük e sorok szerzője – részben aktív közreműködői, részben elszenvedői, de mindenképp a tanúi voltak. Személyes tapasztalataink, szocializációs élményeink mindenekelőtt erről a korszakról vannak. De a közvetlen érintettségünk, jól tudjuk, csalóka dolog: Stendhal híres regényhőse, Fabrice del Dongo például részt vesz ugyan a waterlooi csatában, ám valójában fogalma sincs arról, mi zajlik körülötte.

Tízmillió magyar ember nem tévedhet. Ez lehetne a summája a szerény könyvnek, amely címeként viseli tárgyát: Szilvási Lajos. Ez elég is, gondolhatta a kiadó, amely mostanában újra kiadja az előző évszázad második fele sikerírójának könyveit. Érthető volt a törekvés, hogy életrajza is szülessen, ebben kapjon magyarázatot az elképesztő sikersorozat.

Tizenhatodik kötetével jelentkezett ősszel Ian McEwan, a legünnepeltebb brit írók egyike. A hatvanhat éves szerző minden könyvbemutatója eseményszámba megy, és a lapokban nemcsak a kritikák között, hanem a híroldalakon is említést kap. Nem volt ez másképp a Children Act (Gyermekvédelmi törvény) esetében sem.

Nagy Kincső tervezőgrafikus diplomamunkájaként a Harry Potter-könyveket tervezte újra: a hétkötetes sorozat sötétben világító, fluoreszkáló borítót kapott, az első részhez pedig stenciles könyvillusztrációk is készültek. Az egy internetes oldalra feltett kész műre két hete figyelt fel a világ: több külföldi lap is áradozik munkájáról, és lelkes leveleket kap Bolíviától Mexikóig.

Tudósított Afganisztánból, Pakisztánból, írt már a zimbabwei prostituáltak vagy a riói utcagyerekek helyzetéről. Christina Lamb, a Sunday Times újságírója a Szaharov-díj és az Én vagyok Malala című könyv kapcsán járt Budapesten.

Francis Fukuyama amerikai filozófus 1992-ben A történelem vége és az utolsó ember című könyvével lett a legismertebb szerzők egyike az USA-ban. A mű a liberális demokratikus eszme gyors közép- és kelet-európai győzelme feletti túláradó örömében azt vetítette előre, hogy a folyamat belátható időn belül globálissá válik.

Bálint György a két világháború közötti korszak egyik legismertebb és legnagyszerűbb, következetesen és elvszerűen baloldali publicistája volt, a magyar sajtó történetének egyik legfontosabb figurája.