Bálinger Béla, a budapesti Központi Antikvárium vezetője szerint az utóbbi egy-két évben gyakrabban előfordulnak hamis dedikációk, mint korábban. Bár szerinte ez nem a profi antikvár könyvkereskedésekben jellemző. Sokkal inkább a netes kereskedelemben, ott kevésbé működik a szűrő, mert többnyire amatőrök árulnak amatőröknek.
Azért előfordul, hogy hozzájuk is bevisznek a Múzeum körútra ilyesmit. Ő maga is látott már hamis Ady- vagy Krúdy-dedikációt. Miből tudta, hogy hamis?
A tapasztalt antikváriusok általában ismerik az írók kézírását, ám azon túl a hamisításoknál feltűnik egyfajta görcsösség, megtörik az írás szokásos lendülete.
Egyébként sok minden árulkodó lehet: az íróeszköz, a tinta színe, a betűméret, ami sok írónál eleve jellegzetes. Golyóstollal például csak az első világháború után kezdtek írni, de még akkor is ritkán. Ha ehhez hasonló árulkodó jegyek miatt csak a gyanú felmerül, a könyvet nem veszik be, vagy kérik, hogy a vevő hagyja ott, és szakértővel megnézetik. Eleve leleplezi magát, aki nem meri otthagyni.
Mostanában a dedikált könyvek ára szépen megemelkedett, a Központi Antikvárium karácsony előtti árverésén például százmillió forint feletti rekord összleütést értek el, jórészt a dedikált könyveknek köszönhetően. Radnóti Miklósné hagyatékából hétmillióért ütötték le a költő által dedikált 1932-es kiadású Szegedi Kis Kalendáriumot, a Fifi szüleinek dedikált Meredek út című kötetet pedig 3,5 millióért.
|
Eleve leleplezi magát, aki nem meri otthagyni a könyvet
Teknős Miklós / Népszabadság |
Ezek azonban kiemelkedően magas árak. Bálinger Béla egy első kiadású, dedikált Radnóti-kötet reális árát 150-200 ezer forintra teszi, de ha az ajánlás neves személynek szól, akkor jóval e fölé mehet. Jó áron lehet eladni Ady dedikált köteteit is. Egy sima Ady-első kiadás 20-30 ezer forint körül kapható, dedikálva ugyanez már a tízszerese, neves személynek dedikálva pedig húsz-harmincszorosa is lehet, azaz egymillió forintot is érhet. Móricz és Márai viszont olyan lakói a Parnasszusnak, akik sokat dedikáltak, így bármily nagyra tartjuk is őket, az ő bejegyzéseik – gyakoriságuk miatt – nem érnek olyan sokat.
Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész, a dedikációk szakértője elmondja, voltak olyan írók, akik az ajánlásaik nagy részét nem maguk írták, Illyés Gyula dedikációinak jelentős része a felesége kezétől származik. – De még Ady is feljogosított néhány embert – mondja Bíró-Balogh –, hogy a nevében dedikáljon, elsősorban rajongóknak szánt fényképeket. Ugyancsak megtévesztők lehetnek azok az esetek, amikor az író hasonló nevű fia írt be apjának egy-egy könyvébe, mint ifjabb Krúdy Gyula vagy ifjabb Mikszáth Kálmán. Néhány éve Kosztolányi Ádám az apja nevében Babitsnak írt hamis dedikációja bukott le az egyik antikváriumnál: a kézírás ugyan nagyon hasonlított, de a betűnagyság és a golyóstoll valahogy nem stimmelt.
Kelecsényi László irodalomtörténész, a Krúdy-ajánlások gyűjtője is belefutott néhány hamis vagy kétes dedikációba még antikváriumi aukción is: előfordult, hogy más papírra írt szöveget ragasztottak be címoldalnak, mondja, vagy az tűnt fel, hogy átlósan írták a dedikációt, ami Krúdynak nem volt szokása. Azt is tudni lehet, hogy fiatalabb korában apró betűvel írt, később a betűméret a duplájára nőtt. Írása nem volt jól olvasható, egyes esetekben a túl szép kézírás leplezi le a hamisítványt. Amint azonban az antikváriusoktól hallja, ma már a hamisításban is alkalmaznak korszerű technikákat, például számítógépet, és egyeseknek még korabeli tintájuk is van hozzá.
