Minden tanulónak joga és kötelessége iskolába járni. Minden tanulónak jogában áll, s egyben kötelessége is hetente öt napot járni iskolába. Ettől eltiltani nem lehet.

Lezárult az a vizsgálat, amelyet az Oktatási Hivatal indított a kerepesi Széchenyi István Általános Iskolában történtek miatt. A jelentést egyelőre bizalmasan kezelik. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Kerepesen etnikai konfliktusról van szó.

Vizsgálat indult cikkünk nyomán arról, hogy valóban csak heti két napot járhattak-e cigány gyerekek a kerepesi általános iskolába. Franka Tibor polgármester tagadja, hogy őket egy virtuális E osztályba különítették volna el.

Szüntessék be a roma és a hátrányos helyzetű gyerekek elkülönítését, a jászladányi önkormányzat pedig kérjen bocsánatot, fizessen egymillió forint bírságot - ezt kéri egy perben az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet.

Jászladány neve sokak szóhasználatában a szegregáció jelképévé vált. Emlékezetes, hogy a Szolnok megyei város létrehozott egy alapítványi iskolát, amelynek tandíjas oktatását a helybéli roma szülők többsége nem tudta megfizetni, így gyermekeik kívül rekedtek az igényes(ebb)nek gondolt oktatásból.

A faddi általános iskolában a fegyelmezetlen diákok miatt kevés idő marad a tanulásra, s ezért egyre több falubeli gyerek a közeli városokban tanul. Néhány szülő felvetette, hogy Faddon létre kellene hozni egy alapítványi iskolát az igyekvő diákok számára. Az ötlet szorgalmazói a héten meghátráltak. Félnek.

Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) támogatja a szociális és munkaügyi miniszternek a szabad iskolaválasztás korlátozásával kapcsolatos elképzelését.

Szinte nincs hét, hogy ne hallanánk egyre csúnyább történeteket az óvodai-iskolai szegregációról (a Mohácsi Erzsébet nevével fémjelzett Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által feltárt, időnként törvényt is sértő elkülönítésektől a csörögi iskolások kálváriájáig).

Pásztón kezdi meg a tanévet az a 43 mátraszőlősi gyerek, aki a helyi intézmény bezárása miatt eddig nem járt iskolába. Valószínű, hogy többségüket már ma beíratják a kisváros intézményeibe. Az Országos Cigány Önkormányzat vezetője tegnap a helyszínen győzködte a szülőket, segítséget és a helyi iskola újranyitását ígérve nekik.

A higgadtságáról híres, velejéig polgári Tarlós Istvánnak elege lett a tötyörészésből, és nagy dérrel-dúrral kivonult az általa elnökölt esélyegyenlőségi bizottság üléséről. Méltóságán alulinak érezte, hogy vacak tízmillió forint elosztásával szöszmötöljön, neki rangosabb feladatai vannak, példának okáért a fővárosi önkormányzat Fidesz-frakciójának vezetése, a távlati tervek között meg a főpolgármesteri szék megszerzése. A kormánypártiak tiltakoztak is rendesen: a szocialista Steiner Pál, az "ötkerben" megbukott expolgármester éppen úgy, mint a liberális John Emese, akiről köztudott, hogy szíve minden dobbanásával az elesettekért küzd.

Újabb törvénysértést követett el a mátraszőlősi önkormányzat azzal, hogy a szerda esti ülésén megerősítette: nem nyitja ki a korábban bezárt iskoláját - mondta Szandai László, az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal nógrádi vezetője. Szandai már korábban közölte: bírósághoz fordul, ha a mátraszőlősi iskolában nem kezdik el a tanévet, ugyanis a település önkormányzata jogszabályellenesen zárta be az intézményt.

A Nógrád megyei Mátraszőlősön mintegy 40 gyermek nem kezdte meg a tanévet miután az önkormányzat az utolsó pillanatban, augusztus 30-án döntött a helyi általános iskola megszüntetéséről.

A csörögi iskolaügy a végéhez közeledik. Augusztus közepe lévén, tovább már nem nagyon halogatható, hogy 29 csörögi, kivétel nélkül roma származású magyar állampolgárságú tanulót a magyar - nyilván csak megszokásból még mindig "általánosnak" nevezett - iskolarendszer befogadja. Nagyon nem mindegy azonban, hogy ez a három éve húzódó súlyos konfliktus hogyan zárul le. Nem mindegy az érintett gyerekek és közösségek, de a magyar közoktatási rendszer szempontjából sem. Érdemes lenne ebből a konfliktusból minél jobban kijönni, és állítom, hogy erre reális lehetőség van. Ebben az esetben (de korántsem mindig!) a leginkább konfliktuskerülő megoldás kecsegtet hosszabb távon is a legkedvezőbb eredménnyel.

Bóth János váci polgármestert egy hangfelvétel szerint felbőszítette, hogy az iskola nélkül maradt csörögi roma gyerekek ügyében feljelentést tett egy alapítvány. A polgármester bocsánatkérésre szólította föl az alapítványt, különben - mondta - "Csörög felejtse el Vácot, és húzzanak a büdös francba!" Utólag sajnálja, hogy ilyen szavakat használt, de a támadásokat továbbra is alaptalannak tartja.

Demonstrációt szervez a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet (JRPSZ) a jászladányi Móra Ferenc Általános Iskola előtt, tiltakozásul amiatt, hogy kitiltották az önkormányzati iskola pedagógusait és tanulóit az ebédlőhöz vezető folyosóról, ahol az alapítványi iskola osztálytermei vannak.

Kaló Károly oktató tekercs wc-papírral a kezében érkezett első órájára a szendrőládi tanodába. A fal mellett körberakott, lehajtható írótáblával felszerelt székeken ülő gyerekek vigyorogva nézték az egészségügyi papírt, amit a férfi azzal adott körbe, hogy mindenki tépjen magának valamennyit belőle. A kör végén azt mondta: most mindenki annyit beszél magáról, amennyit a papírból szakított. Az egyik kislány azzal kezdte: orvos szeretne lenni. A mellette ülő fodrásznak készült, a harmadik topmodellként képzelte el a jövőjét. Kaló Károly egyetlen válaszhoz sem fűzött megjegyzést. Nem mondta el, hogy a tapasztalatok szerint a szendrőládi iskola tanulóinak fele már a középiskolába sem jutott el, mert a nyolcadik elvégzése előtt betöltötte tizenhatodik évét, ami a korábbi évfolyamok esetében a tankötelezettség végét jelentette. A többiek utóbb a középiskolából buktak ki.

Kisgyerekeknek készült az a munkafüzet, amelynek egyik jelenetében feltűnik "a cigány" is: szerepe kizárólag az, hogy szőlőt lop. Az előítéletes epizód miatt egy pedagógus bejelentést tett a kisebbségi ombudsmannál és a munkafüzetet megjelentető Apáczai Kiadónál.

Tegyünk egymás mellé két összeférhetetlen fejleményt. Az egyik: jogerősen elítélték a miskolci önkormányzati iskolák szegregációs gyakorlatát. Először történt ilyen, és reméljük, nem utoljára. A másik: a kormány arra készül, hogy a tanítók, tanárok kötelező óraszámát s ezzel a munkaidejét húsz százalékkal megnövelje, s az ily módon megtakarított létszámot kivonja az iskolákból.