Olvasónk írta nemrég, hogy szombatonként még most is először a Hétvége melléklet végére lapoz, mert mindig Bächer Iván-tárcával kezdte a szombatot, és még most is reméli, hogy új írására bukkan a hasábjainkon. Tisztelői közül sokan jelentek meg emlékkiállítása megnyitóján.

Zombiapokalipszis készül a Káli-medencében. A forgatókönyv szerint Töttöskál, Sásdikál, Sóstókál és Kerekikál egykori lakói a temetőből kikelve fölkeresnek minden itt élőt. Elözönlik a csodálatos tájat, különösen annak új lakóira összpontosítva. A szakrális medence szelleme így áll bosszút áll a túlburjánzó idegenforgalomért.

Először állítják ki az „igazi Micimackó” koponyáját egy londoni múzeumban – számolt be róla pénteken a BBC News.

Titoktartási nyilatkozat aláírása után, konspiratív találkozáson beszélgettem a szerzővel, de most végre a nyilvánosság elé tárhatom: Forgách András regényes formában megírta saját anyjának mint egykori III/1-nek, vagyis a titkosszolgálati munkatársának a történetét.

„Jaj, istenem, minek is nőttem meg” – kérdezgeti magától a Pompásan buszozunk! iskolás főhőse, és ez rövid idő alatt szlogenné vált azok között, akik olvasták Garaczi László vallomásait. A lemur visszaemlékezéseinek idén ősszel már a negyedik kötete jelent meg, Wünsch híd címmel.

Mostanában sokat utazom Szászországba, annak is délnyugati csücskébe, Vogtlandba. Plauen, a vidék központja megadóan osztozik a középkor, a múlt század és a szovjet idők örökségén, s legújabb imágóját most kezdi felölteni.

Áfra János költő, művészeti író nyerte el idén a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat - közölte a díjat odaítélő kuratórium pénteken.

Mitől annyira népszerűek és megosztóak Bartos Erika mesekönyvei? Egy tanulmány nyomán erről is beszélgettünk Pogány Judit színésznővel, Both Gabi meseíróval és Veiszer Alinda újságíróval. Azt is megvitattuk: miért nehéz fejből mesélni, milyen kultikus könyvet kéne újraszerkeszteni, és ­gyógyít-e a mese?

Gerillák, igazi harcosok. A legváratlanabb helyeken bukkannak fel, állítják magukról. Senki ne tartson azonban utcai ellenállók meglepetésszerű támadásától, a NOW Books & Music „gerilla kiadó" célja ugyanis, hogy a legjobb könyveket és lemezeket adják a kezünkbe.

Átváltottam egy korlátlan csomagra. Most már bármennyit sírhatok – mondja hidegen, mint aki messziről nézi, amit csinál.  De azért bármennyire korlátlan, sosem több, mint óra egy beszélgetés. Egy héten egy óra. Annyi szokott lenni. Szokott volt. Mert sajnos már nem sír.

Heltai Jenő, miközben a világ, világa összeomlott körülötte, nem veszítette el derűs kedélyét és urbánus-ironikus karakterét, ez a kettősség teszi egészen sajátossá a Bálint András által feldolgozott, egyelőre kiadatlan naplóját.

Aki olvasott Szindbád-történeteket vagy bármely más Krúdy-regényt, nem csodálkozik, hogy az író maga sem tudott betelni a nőkkel. Akit elvarázsolt a stílusa, látta arcát és rendkívül daliás termetét, nem csodálkozik, hogy a nők sem tudtak betelni vele.

Első nagyjátékfilm, első regény. És máris elismerések, sikerek, díjak. De nem volt könnyű eljutni idáig. És merre lehet továbbmenni abban a világban, amely a tehetségregisztrációt adta?

Bevándorlásról és kívülállásról beszél a 80 éves Ferdinandy György író, költő, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár, valamint kubai menekült felesége, Maria Teresa Reyes. Szó esik a vigécmunkáról, a magyar emigrációs körök reakciós gondolkodásáról és a rumról is.

A harmincéves gimnáziumi érettségi találkozónkat egyébként, valójában a nagy, városi nyomda alatt, egy jó hírű belvárosi étteremben tartottuk. Mindenki pontosan érkezett, felvette a szép ruháját, volt kozmetikusnál meg elment a körmöshöz, a szegényebbek még varrattak is maguknak valamit a nagy alkalomra, kiskosztüm vagy egy pici fekete ruha, egy bővebb, háromrészes öltöny, másra is jó lesz, máshol, ki tudja, talán mégsem ért véget az élet, hiába néz ki néha úgy: próbáltak nevetni.