A laza jegybanki és költségvetési politika nyomán idén gyorsít a magyar gazdaság, és hozza a térségi átlagot, de jövőre már nem. A világgazdaság növekedése lassul, a teljesítmény csalódást keltő, ezért a növekedést ösztönözni kellene, például állami infrastrukturális beruházásokkal, mondja a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

A laza jegybanki és költségvetési politika nyomán idén gyorsít a magyar gazdaság és hozza a térségi átlagot, de jövőre már nem. A világgazdaság növekedése lassul, a teljesítmény csalódást keltő, ezért a növekedést ösztönözni kellene, például állami infrastrukturális beruházásokkal, mondja a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

Augusztusban még nőtt, innentől viszont gyorsan apad a jegybank 35,5 milliárd eurós devizatartaléka, amennyiben – ígérete szerint – a devizahitelek forintosításához szükséges 7-8 milliárdot felkínálja a kereskedelmi bankok számára.

A világgazdaság felépülése ha lassabb ütemben is, de folytatódik – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön közzétett nyári prognózisából. Az áprilisban még 3,7 százalékra becsült idei növekedést 3,4 százalékosra vették vissza, ebben a jelentés fő megállapításait ismertető Olivier Blanchard vezető közgazdász szerint az Egyesült Államok első egyedéves gazdasági teljesítményét lerontó katasztrofális téli időjárás volt a legfontosabb tényező.

A világgazdaság nem tud az előre jelzett robusztus ütemben növekedni, ezért a Nemzetközi Valutaalap is prognózisa átírására kényszerül – jelentette be Christine Lagarde, a szervezet vezérigazgatója, aki a lassulást az alacsonyabb beruházási hajlandóságra vezette vissza.

Egyetértésre kéne jutni Washingtonban. Azt már tudják, mit is kellene tenni.

Az IMF szerint reformok nélkül vánszorgásra van ítélve a gazdaság.

Lesz növekedés, de kockázatból is bőven kijut a jövőben magyar gazdaságnak – állapítható meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb országjelentéséből.

A magyar gazdaság kikerült a 2012-es recesszióból, és főleg a kormányzati beruházásnak, fogyasztásnak és nettó exportnak köszönhetően tavaly 1,1 százalékos növekedést produkált, ám továbbra is jelentős kockázatot jelent a bizonytalan globális környezet, a még mindig magas államadósság, a nagy finanszírozási igény és a külföldi finanszírozásra való széles körű támaszkodás – állapította meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kiadott éves országjelentésében.

Fél éve még újabb hitelről spekuláltak, most viszont már a piacról finanszírozza magát Portugália. Az IMF és az eurózóna többi államának szorításában szűk esztendőkön átesett ország váratlanul jó számokat produkál. Elemzők már félnek, ez újra felelőtlenné teheti politikusait.

Az USA kezdeményezte a szervezeti átalakítást, de épp Washington képviselője nem szavazza azt meg.

Laza költségvetési politikát tervez Magyarország, aminek nem biztos, hogy jó vége les.

Idén kettő, jövőre 1,7 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság az IMF szerint. Ezzel Magyarország nemhogy Európa fejlettebb részéhez nem tud felzárkózni, de mind jobban leszakad a többi régiós országtól is.

Velünk van az igazság, ezért erkölcsi kötelességünk mindent megtenni a győzelemért – mondja a Kormányváltók listáján második Bajnai Gordon a választások tétjéről. A volt kormányfő attól tart, a baloldallal szemben előhúzott negatív ügyek ártanak ügyüknek, és a Fidesz szándékai szerint akadályozzák, hogy a jövőnkről szóljon a kampány. Bajnai reméli, hogy a családi ezüstként bemutatott Seuso-kincs "végül nem a felcsúti öregfiúk-bajnokság vándorserlegeként hasznosul majd, mint megannyi más közkincs".

Megállapodott a készenléti hitelcsomagról az ukrán kormánnyal az IMF küldöttsége: 14-18 milliárd dolláros keretet kap Kijev, a további nemzetközi támogatásokkal együtt pedig összesen 27 milliárd dolláros, két évre szóló mentőcsomagról van szó – derül ki a Valutaalap sajtóközleményéből.