Az IMF negyedévente kiadott kitekintésében csak a világgazdaság szempontjából kiemelkedő fontosságú országok várható teljesítményéről ad becslést. Az Egyesült Államokkal kapcsolatban a szervezet szakértői aláhúzzák, hogy az első negyedév kriminálisan gyenge 1,5 százalékos növekedése egyszeri tényezőkre vezethető vissza, a már említett időjárás mellett a készlethatások és az export átmeneti visszaesése is felelős a lassulásért, de a második negyedévtől újra lendületet vett a gazdaság, jóllehet az év elején felhalmozott hátrányát az idén már nem tudja ledolgozni.
Amerika így az idén 1,7, jövőre viszont már 3 százalékos bővülésre lesz képes. A foglalkoztatási adatok javulása és az egészséges szinten, két százalék fölött lehorgonyzott infláció miatt fölöslegessé válik központilag újabb havi dollár tízmilliárdokat pumpálni a gazdaságba - vélik az IMF-nél, ahol egyetértenek a lazítási program őszi kivezetésének időzítésével, és a kamatemelési ciklus jövő év közepére előjelzett elindításával. Blanchard úgy véli, hogy ha így lesz, akkor - ebből az irányból - nem fenyegeti különösebb veszély a globális pénzpiaci rendszer stabilitását. Az amerikai gazdaság erősödését jelzi, hogy nyolc éve nem látott alacsony szintre, 284 ezerre esett vissza a frissen munkanélküli segélyért jelentkezők heti száma. A csütörtökön közzétett adat 23 ezerrel volt alacsonyabb a vártnál.
Kína úgy tűnik, rendezte sorait
Alacsony infláció és zsenge, 1,1 százalékos idei és 1,5 százalékos jövő évi növekedés jellemzi az euróövezetet, melynek tagjai között hatalmas különbségek lehetnek. A vezető hatalmak közül a németeknél 1,9 százalékosra javították, a franciáknál 0,7 százalékra rontották az idei kilátásokat. Az olaszoktól alacsonyabb, 0,3 százalékos, a spanyoloktól magasabb, 1,2 százalékos GDP-bővülést várnak. Az euróövezetben súlyosbodó problémát jelent a magas munkanélküliség és a rendkívül alacsony infláció. A magas eladósodottság következtében szűkülő költségvetési mozgástér miatt monetáris eszközökkel kell elősegíteni a munkahelyteremtést.
Az Európai Központi Bank ősztől induló gazdaságélénkítő-likviditásbővítő programját üdvözlik az IMF-nél, bár annak hatásait nem tudják előre felbecsülni. Mindamellett ha az infláció hosszabb távon sem tud felfelé kitörni a 0,5-0,8 százalék közötti sávból, akkor újabb lépésekre lesz szükség. Az IMF közgazdásza az is döntő fontosságú , hogy a bankrendszer aktívabban finanszírozza a gazdaságot.
A feltörekvő gazdaságok – ahová Magyarországot is sorolják – és a fejlődő országok az áprilisban előjelzett 4,8 helyett 4,6 százalékos gyorsulást mutatnak fel az idén, jövőre pedig egy 5,2 százalékos etap következhet. A korrekcióért elsősorban az ukrán válságba belebonyolódó Oroszország a felelős, itt 1,3-ról 0,2 százalékra esik a növekedési ütem, de recesszióra nem kell számítani.
A Moszkvával szembeni szankciók, a befektetői bizalomvesztés és ennek nyomán a külföldi beruházások elmaradását alaposan megsínyli az orosz gazdaság. Kína viszont úgy tűnik, rendezte sorait, ezért maradt 7,5 százalékon az idei prognózis. Az IMF szerint a kormány infrastruktúra-fejlesztő programok indításával és szociális beruházásokkal ellensúlyozni tudta azt a kiesést, amit lakásépítési boom kifulladása és a vártnál alacsonyabb belső fogyasztás okozott a növekedésben.
A feltörekvő országoknál a növekedést egyfelől a szerkezeti reformok elodázása, másfelől a nemzetközi környezethez való nem megfelelő alkalmazkodás hátráltatja – szögezik le a jelentésben. Alkalmazkodniuk kell a megváltozó pénzpiaci körülményekhez, ahhoz, hogy a nyugati tőke az amerikai kamatemelésre hazatér, ami marad, az pedig érzékenyebben reagál minden felmerülő makrogazdasági kockázatra. És a tavaly májusihoz hasonló feltörekvő piaci sokkok előfordulására is fel kell készülni.
