A lakosság terheinek emelkedésével jár, társadalmi méretekben viszont komoly megtakarítást hoz a készpénzhasználat visszaszorítása – derül ki a hazai fizetési rendszerek fejlődését bemutató jegybanki jelentésből.

Borzasztó állítás, de sajnos igaz, hogy a magyar társadalom fillérekért megvehető: egyetlen hónap alatt 500 ezer ember ment vissza a Fideszhez a rezsicsökkentés hatására – mondta Békesi László volt pénzügyminiszter.

A kormány szeretné, ha a hitelminősítők felülvizsgálnák a magyar adósosztályzatot – mondta Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint az egy számjegyű szja hosszú távú cél, de szeretné elérni, hogy ne legyen semmilyen hiány a költségvetésben.

Nem tudom, hogy az ellenzéki politikusok közül vajon hányan olvasták el Matolcsy György 2004-ben megjelent könyvét, amelynek már a címe (Amerikai birodalom – A jövő forgatókönyvei) is sugallja, hogy a szerző nem maradt a kaptafánál, hanem puszta közgazdasági elemzésnél nagyobb fába vágta a fejszéjét: az Egyesült Államok birodalommá válásának a mozgatórugóit kívánta megérteni. Hogy miért jelentős számunkra Matolcsy György könyve? Mert az ellenzék és az értelmiség nem csodálkozna annyira a második Orbán-kormány lépésein és irányvonalán, ha elolvasta volna ezt a könyvet.

Míg Európa a tudás-, Magyarország a munkaalapú társadalom felé vette az irányt. Csakhogy félő: a bérek emelése nélkül előbb-utóbb azok a fiatalok is elhagyják az országot, akiket a bizonytalan gazdasági helyzet és a felsőoktatási keretszámok megváltoztatása az egyetemi, főiskolai tanulmányok helyett most a gyorsabb szakmatanulás felé terelt.

Egy szép májusi estén 2010-ben, amikor a Lisszabonban tartott ülésük után az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagjai éppen vacsorázni készültek, hirtelen jelezni kezdtek a zsebekbe rejtett telefonok: zuhan a New York-i tőzsde vezető indexe. Az Amerikából 2007–2008 folyamán átzúdult, de Európában zsíros termőtalajra talált válság új hajtásaitól rettentek meg a tengerentúlon. Az európai jegybankárok izgatottságát valaki gyorsan lecsillapította, ám az aggodalom ekkor megdöbbenésbe csapott át. Még álmában sem gondolta volna senki a jelenlévők közül, hogy éppen a legmerevebb német álláspontot képviselő Axel Weber, a Bundesbank elnöke közli a résztvevőkkel, hogy államkötvényeket kell vásárolni. Az ötlet, amely inkább parancsnak hangzott, szembement az inflációtól rettegő német felfogással, az uniós alapszerződésekben rögzített tilalommal, hogy az EKB nem finanszírozhatja a kormányokat.

A 2008–11-es pénzügyi és gazdasági válság a hosszú 2012-es választási évben adósság- és politikai válságba ment át. A világ politikai, gazdasági és szellemi erői megtalálták a közvetlen pénzügyi válságkezelés módozatait és a világgazdaságnak sikerült elkerülnie az általános gazdasági recessziót. Ám az adósságválság megoldása egyszerre ütközik a nagyhatalmak és az egyes régiók gazdasági és politikai érdekkülönbségeibe, illetve a demokratikus politikai rendszerek belső ellentmondásaiba. Lehet-e az adósságválságot demokratikus felhatalmazással, jogállami keretek között kezelni? Milyen erő milyen eszközökkel képes a választókkal politikailag, a fogyasztókkal gazdaságilag és a polgárokkal társadalmilag életforma-, politikai viselkedés-, fogyasztói magatartás-változtatásokat elfogadtatni?

Magyarország tartaléka az idegenforgalomban lehet, azonban továbbra is fontos lenne a beruházások és a hitelezés élénkítése. Utóbbi higgadtabb gazdaságpolitika mellett történhet meg, ami a minisztercserével beigazolódni látszik – mondta a volt pénzügyminiszter a Klubrádiónak.

Ha a kivitel, amelynek java részét a multinacionális vállalatok hozták össze, nem növekedett volna, a magyar gazdaság 2007 óta folyamatosan recesszióban lenne, de ma már ez a mutató is romlást jelez – mondta a minap Palócz Éva, a Kopint vezérigazgatója annak a tanulmánykötetnek (Minden Egész eltörött, Akadémiai Kiadó) a bemutatóján, amely a magyar gazdaság leszakadásának folyamatára keres magyarázatokat.

Technikai értelemben talán letudtuk a válságot, a növekedésre azonban még várni kell.

Schiffer András szerint nem világos, hogy miért csak most üzent hadat az offshore gyanús cégeknek az NGM, hiszen az alaptörvény régóta tiltja az együttműködést.

Elméletét vesztette a megszorító politika, amikor átesett a varázsküszöbön, amely sohasem létezett. A Massachusettsi Egyetem három professzora, Thomas Herndon, Michael Ash és Robert Pollin bebizonyította, hogy a két harvardi közgazdász, Carmen Reinhart és Kenneth Rogoff hibás számításra alapozta azt a széles körben elfogadott alaptételét, amely szerint a gazdasági növekedés üteme hirtelen lendületét vesztheti, ha az államadósság aránya átlépi a GDP kilencven százalékát.

Megkötötte az első forgalmazói szerződéseket az úgynevezett letelepedési kötvény értékesítésére az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), a megállapodás eredményeként Kínában és Vietnamban vásárolhatnak magyar állampapírt azok, akik Magyarországon képzelik el a jövőjüket.

Gerhardt Ferencet javasolja a Magyar Nemzeti Bank alelnökének Orbán Viktor miniszterelnök. Gerhardt több mint két éve tagja a monetáris tanácsnak, eddigi szavazatai alapján azonban inkább nevezhető a szigorúbb monetáris kondíciók mellett elkötelezett héjának, mint a gazdaságot a lazítással segíteni hivatott galambnak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonására még 2013-ban sor kerülhet.

A nagybetétek sérthetetlensége a múlté – fogalmazta meg a ciprusi válság legfontosabb üzenetét Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Egyértelműnek látszik, hogy a pénzfelvétel és az utalások korlátozása miatt nem lesz fejetlenség vagy pánik a Ciprusról induló tőkemozgásokban.