Mégiscsak Raffaello Sanzio reneszánsz kori olasz festő (1483-1520) munkája lehet az a festmény, amelyet annak idején mindössze 20 fontot érő másolatnak tituláltak, ám, ha valóban eredeti, akkor 20 millió fontot (706 millió forint) is érhet.

Sok gyalogos korábban észre sem vette, hogy néz ki a zebra, amin áthalad. Nem is beszélve az autósok figyelmetlenségéről. Egy bolgár művész, Hriszto Guelov viszont olyan színekkel egészítette ki a gyalogátkelőket, hogy az nem csak a gyalogosoknak, de az autósoknak is szemet szúr.

Még mindig nem indult per a II. világháborúban a Fővárosi Képtárból eltulajdonított Ferenczy-festmény visszaszerzéséért.

Se szeri, se száma a textilfestést tanító kreatív tanfolyamoknak, a bőséges kínálatban szerencsére mindig akad különlegesség.

Nem kell ahhoz bármiféle ideológiai töltet, hogy egy képzőművészeti alkotást szívfájdalom nélkül megsemmisítsen az utókor. Városképek, ikonikus pop-art művek váltak már a nemtörődömség áldozatává. És ami megússza, gyakran az is láthatatlanul lappang a múzeumi raktárak mélyén.

Négymillió forintot ad az NKA George Komor 1926-ban készült japán vízfestményeinek megvásárlására. George Komor regénybe illő családja már a XIX. század végén műkereskedéssel foglalkozott Japánban, később Kínában is.

Peter Doig brit festőművész megnyerte a pert, ami bizonyította, hogy nem ő festett egy neki tulajdonított képet.

Az impresszionizmus nagyja megsemmisítette több száz vízililiomos képét, a kritikusok ugyanis nem rajongtak értük, a festőt pedig kételyek gyötörték – állítja egy új életrajzi könyv.

Szűcs Attila a magyar festészet középgenerációjának egyik legizgalmasabb tagja. Tavaly egy szakmai szavazáson beválasztották a tíz legjelentősebbnek tartott hazai kortárs képzőművész közé.

Jancsó Miklós a Lengyel József-regényből készített korszakos filmje köré komponálták meg a kiállítást, amely a Kádár-korszakot idézi meg az ipar- és a képzőművészet jellegzetes termékeivel-alkotásaival.

Konok Tamás, az ötvenes évek végétől Franciaországban élő festőművész végleg hazatért, legújabb munkáit a szentendrei Régi Művésztelepen állítja ki.

Elnapolták az első tárgyalást a Pákh Imre által a Forster Központ ellen indított perben, amelynek tétje, hogy jogos volt-e a tulajdonában lévő Munkácsy-festmény védetté nyilvánítása.

Magyarországon először láthatóak nagyszabású tárlaton az olasz mester művei, holnaptól a Magyar Nemzeti Galériában.

Én nem képeket készítek, hanem képtárgyakat. Ezek nem ábrázolnak semmit, a formákat, a színeket kell nézni, azok beszélnek – mondja Maurer Dóra képzőművész, akinek a közelmúltban nyílt kiállítása London egyik leghíresebb magángalériájában, és a Sotheby’s árverésén is elkelt két régebbi munkája, egy fotóalapú rajz és egy rézkarc.

A magyar tehetség „sűrű”, és éppen a „sűrűsége” az, ami különlegessé teszi – ezt példázza a Juhász Ferenc művészi világát és barátságait bemutató tárlat, amely ma nyílik a budapesti Kieselbach Galériában.

Reigl Judit 1955-ben készült festményéért 411 ezer eurót fizettek a Sotheby’s párizsi árverésén, háromszor annyit, mint a kedden Londonban eladott művéért.

Pécsen, a festőszakon nem járt el az anatómiagyakorlatra, mert riasztották az emberi holttestek, és hasonló okból nem nézte meg Günther von Hagens plasztinált emberi preparátum szobrait sem Budapesten – meséli magáról Szöllősi Géza. Hozzáteszi: Ez teljesen normális, nem?

Egy gyárcsarnokban vagyunk a Váci úton, a Láng Gépgyár volt telephelyén. Ez a Budapest Art Factory: egy ipari helyszínből kialakított kollektív műterem. Kucsora Márta tulajdonképpen az ­alapító tagok közé tartozik. A helyet egy amerikai művészetszervező hölgy, Dianne C. Brown találta tíz éve, és ő hívta Mártát is a „művészetgyár" ­alkotói közé. Az amerikai hölgy ma már Dubajban él, de az Art Factory megmaradt, a művészek tovább bérlik a helyet.