galéria megtekintése

Vissza akarta szerezni Magyarországnak az elhurcolt remekművet, fegyelmit kapott, kirúgták

5 komment

Csordás Lajos

Még mindig nem indult per a II. világháborúban a Fővárosi Képtárból eltulajdonított Ferenczy-festmény visszaszerzéséért.

Öt évvel ezelőtt a „jobb nem bolygatni” esetek közé sorolta Ferenczy Károly egyik elveszett festményének felbukkanását Ausztráliában a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) munkatársa. Akkoriban nagyszabású kiállítást rendeztek Ferenczy életművéből az MNG-ben, és „Wanted” felhívásban keresték ismeretlen helyen lévő, elveszett műveit is, egyebek mellett a Virágcsendélet parasztkorsóban című festményt. Ez a mű csaknem 1200 más alkotással együtt 1945-ben tűnt el a Fővárosi Képtárból, amely akkor a Károlyi-palotában volt. Az öt évvel ezelőtti MNG-felhívásra, egy művészettörténész közbenjárásával, Ausztráliából jelentkezett Györki János orvos, miszerint a kép az ő tulajdonában van.

Ferenczy Károly: Virágcsendélet parasztkorsóban
Ferenczy Károly: Virágcsendélet parasztkorsóban

Budapesten a galériánál akkor ki is pipálták az ügyet azzal, hogy végre tudnak a kép hollétéről, nem kívánták feszegetni, hogy a festmény a mai napig szerepel a háborús veszteséglistán, mint a Fővárosi Képtárból eltűnt alkotás. Eléggé reménytelen is lett volna Ausztráliából visszaperelni. Ezért mondhatták rá: „jobb nem bolygatni”.

 

Csakhogy 2015 májusában feltűnt Budapesten, a Virág Judit Galéria árverésén. A Fővárosi Képtár egyik művészettörténész munkatársa, Lorányi Judit hívta fel rá a figyelmet, értesítve feletteseit, továbbá a Magyar Nemzeti Galéria munkatársait, a Forster Központ műtárgyvédelmi osztályát és a főváros kulturális vezetőit mint tulajdonost, hogy akadályozzák meg az alkotás árverésre kerülését, amíg nem tisztázzák a tulajdonjogát.

Lorányi korábban már egy másik festményt is „visszaszerzett” ily módon a Fővárosi Képtárnak, amikor a háborús veszteségeik közt nyilvántartott Óbudai kintornás című Fáy Sándor-képet valaki beadta aukcióra. A festmény szerepelt a háborús veszteségek listáján, így a törvényt betartva az árverésére készülő budapesti galéria vissza is adta a képtárnak. A Ferenczy-kép birtokosa azonban erre nem volt hajlandó.

A Virágcsendéletet nem árverezték, az aukció után ügyvédi letétbe került. A Forster Központ néhány hónap múlva elindította a védetté nyilvánítását, ami meg is történt 2015 decemberében. Bár érdekes, hogy a védési bizottság többsége először nemmel szavazott, a jegyzőkönyv szerint azzal az indokkal, hogy az országból korábban ilyen-olyan módon kikerült festmények tulajdonosait ne ­riassza el a művek visszahozatalától. Végül a műtárgyvédelmi osztály vezetője, Buzinkay Péter másként döntött, a Ferenczy-kép védett lett.

A visszaszerzésért indított per azonban a mai napig nem indult el. Egy ideig kérdéses volt az is, ki kezdeményezze a bírósági eljárást, azaz ki illetékes a kép ügyében. A Fővárosi Képtár régi műtárgyállománya az ötvenes években átkerült a Magyar Nemzeti Galériához. Ha a Ferenczy-kép akkor meglett volna, talán az is átkerült volna. Végül a két múzeum megegyezett, hogy a Fővárosi Képtár tulajdonosa, Budapest indítsa a pert.

Felvetődött a vétel lehetősége is, de amikor az árat a kép birtokosa 65 millió forintban állapította meg, a város mégis a másik utat választotta, nekigyürkőzött a pernek.

Az önkormányzat sajtóosztályától úgy tudjuk, előbb 2015 októberében jegyző előtt indítottak birtokvédelmi eljárást, majd amikor a jegyző az ügyet bíróság elé továbbutalta, késedelem nélkül benyújtották a keresetet. A per mégsem kezdődött el.
Egészen konkrétan már harmadszor futnak neki a peresítésnek, egyszer formai hiba, egyszer a kiválasztott bíróság illetéktelensége miatt dobták vissza a keresetet, mire végül eljutottak oda, hogy a Fővárosi Bíróság tárgyalja az ügyet, de tárgyalási nap még nincs kitűzve.

Ferenczy Károly 1862–1917

A magyar festészet egyik, XIX. század végi megújítója. Budapesten, Münchenben, Nápolyban és Párizsban tanult. 1896-ban alapító tagja volt a nagybányai művésztelepnek. Vezető tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének. Bibliai témák, a vidéki tájak és a vidéki élet vastag fényei, árnyai, csendes jelenetei érdekelték, és remek portrék, csendéletek kerültek ki ecsetje alól. Főbb művei, a Madárdal (1893), a Józsefet eladják testvérei (1900), a Dombtetőn (1901), a Márciusi est (1902), az Október (1903) festészetünk legismertebb alkotásai közé tartoznak. Gyermekei, Valér, Béni és Noémi is kiváló művészekké váltak.

A per eredménye kérdéses. Ha a bíróság elegendőnek találja Györki János bizonyítékait, hogy a képhez egy 1992-es melbourne-i árverésen jutott hozzá, és a vásárlás jóhisze­műen, a kép közgyűjteményi múltjáról mit sem tudva történt, akkor a Ferenczy-mű őt illeti a jog szerint, s legfeljebb vétel útján juthat vissza a képtárba. Igazuk bizonyítására jó esélyük van Györkiéknek, de a részletekről nem nyilatkoznak a per előtt – közölte lapunkkal ügyvédje, Sziklai János.

Abban a happy endben, hogy a képet a múzeumnak visszaadják, nem reménykedhetünk. Pláne nem happy end ez a történet a kép hazatérését felfedező és az ügyet elindító Lorányi Judit számára, akit időközben ennek az ügynek a következményeként fegyelmivel büntettek a Budapesti Történeti Múzeumban (ahová a Fővárosi Képtár tartozik), majd nemrégen, 35 év munkaviszony után elbocsátották, az indoklás szerint azért, mert nincs a végzettségének és a szakképesítésének megfelelő munkakör.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.