Nemzetközi perrel fenyegetik az államot Munkácsy Golgotája miatt
Elnapolták az első tárgyalást a Pákh Imre által a Forster Központ ellen indított perben, amelynek tétje, hogy jogos volt-e a tulajdonában lévő Munkácsy-festmény védetté nyilvánítása.
Felkészületlenül érkezett a Forster Központ jogi képviselete, így végül is nem lehetett megtartani a az első tárgyalást Munkácsy Mihály Golgota című festményének perében. A tulajdonos, Pákh Imre azért indított pert, mert szerinte jogtalanul helyezte műtárgyvédelem alá a képet, ezzel rontva a forgalmi értékét, a Forster Központ. A védettség megszüntetéséért indított per első tárgyalását csütörtökön tartották a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon.
|
Pákh és a festmény. Kényszerítés?
Konyhás István / Népszabadság |
A Forster ügyvédje készületlenségét azzal indokolta, hogy előző nap bízták meg az ügy jogi képviseletével és nem volt ideje átnézni egyebek mellett azt Pákh Imréék által készített részletes előkészítő iratot sem, amelyet a vád képviselői június 29-én juttattak el hozzájuk és a bírósághoz. Bár az időhúzás szándéka nyilvánvaló, a bírónő helyt adott a védelem kérésének és szeptember 19-re napolta a tárgyalást.
Mint ismert, Pákh Imre 9 millió dollárt kér a tulajdonában lévő Golgota című festményért az államtól, amely viszont csak 6 millió dollárt hajlandó fizetni. Pákh szerint a kép eladásáról, a 9 millió dolláros vételi árról korábban megállapodott Lázár Jánossal, amire kezet is ráztak. Később azonban a vásárlás lebonyolítását a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja vette át, s annak felelőse Gerhardt Ferenc újra kívánta kezdeni az adásvételi tárgyalást, 6 millió dollárt kínálva, amit Pákh Imre nem fogadott el. Ezek után a kormány módosíttatta az Örökségvédelmi Törvényt, a festményt pedig védetté nyilvánította. Pákh Imre jogi képviselője, Holló Gábor szerint ezt nem tehette volna meg. Úgy fogalmazott: az egész ügy mögött jól lokalizálható a hatalmi érdek, a hatalmi arrogancia és mindezek okán a védetté nyilvánítás mint eszköz értelmezhető annak eléréséhez, hogy az állam a tulajdonost arra kényszerítse, az általa meghatározott eladási áron vagy annál alacsonyabban adja el a festményt. Ezért akár nemzetközi pert is indíthattak volna az állam ellen.
Munkatársa, Érdi Zsolt elmondta: a Golgota 1991-ben került Magyarországra letétként. Ekkor még nem létezett Kulturális Örökségvédelmi Törvény és a külföldről kölcsönzött műtárgyakra vonatkozó visszaviteli kötelezettség sem volt törvénybe foglalva. Pákh Imre 2004-ben vásárolta meg a festményt, s kötötte újra a letéti szerződést. Ekkor már volt örökségvédelmi törvény, és egy fél mondatban az is szerepelt benne, hogy a törvény erejénél fogva nem lehet védetté nyilvánítani a visszaviteli kötelezettség alá eső képeket. Így például a Golgotát sem. Ez a félmondat később kikerült a törvényből, de ennek az aktusnak visszamenőleges hatálya nem lehet.
A tárgyalás szeptemberben folytatódik, a Forsternek pedig harminc napon belül írásban kell reagálnia Pákh Imréék előkészítő iratára. A Golgota eközben letakarva lóg a debreceni Déri Múzeumban a Krisztus-trilógia két másik, már állami tulajdonú képe mellett. Pákh Imre optimista az ügy kimenetelét illetően, és a pertől függetlenül segíti például az Ermitázsba tervezett 2018-as Munkácsy-kiállítás megvalósulását, egyebek mellett hozzájárul a Golgota bemutatásához is.
