Részleteket nem árult el Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy államfő, de vasárnap este közölték, hogy az októberi uniós csúcsra és a G-20-ak novemberi találkozójára új tervvel rukkolnak elő, amely tartalmazza a banki feltőkésítés módszereit, az euróövezeti tagállamok szorosabb együttműködésének további keretét és a görög válságra adandó választ.

Németország besegít Görögországnak a gazdasági talpra állásban, ezért szakértőket küld Athénba, akik majd megmondják, mit és hogyan kéne csinálni, de úgy, hogy szó sem lehet az eurózóna elhagyásáról – erről állapodtak meg pénteken.

Az én javaslatom az, hogy a görög állam rendezett és irányított csődje történjen úgy, hogy közben Görögország az eurózóna tagja marad.

A görög ellenzék "árnyék" pénzügyminisztere, a korábban hosszú éveken át kormányon volt Új Demokrácia párt egyik vezére, Notis Mitarakisz a Concorde Alapkezelő - Alapblog számára adott interjúban közli: már csak geopolitikai okokból sem megengedhető Görögország pénzügyi csődje. Az euróról a görögöknek eszük ágában sincs lemondaniuk. Készek teljesíteni a házi feladataikat.

Londoni elemzők szerint az euróövezet helyzete tovább romlik, mielőtt javulni kezdene.

A három szlovákiai kormánypárt vezetői és parlamenti képviselői az elmúlt héten egy teljes napon át igyekeztek jobb belátásra bírni politikai szövetségesüket, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártot, hogy támogassák az újabb görög mentőcsomagot. A liberálisok makacsságából Fico profitálhat.

Hiába az észt gazdaság saját nehézségei, fejenként 220 eurót vállal magára a görögök megmentéséből a másfélmilliós balti állam minden lakosa.

A tömegközlekedés, a taxisok, a repülőtéri alkalmazottak is tiltakoznak a kormány megszorító intézkedései ellen. Sajtókommentárok szerint „áldozati oltáron” végezték a nyugdíjasok és a közalkalmazottak, de van, aki azt kérdezi: „Hogyan fejsz meg egy tehenet, ha előtte nem etetted meg?”

"A deficitcsökkentési igyekezet nyomása tartós recesszióba taszítja az euróövezetet, ami beláthatatlan politikai következményekkel jár majd" – vetíti előre a magyar származású befektetési szakember a New York Review of Books számára írott csütörtöki cikkében.

A lisszaboni szerződés felbontására szólít fel Lord Lawson, Margaret Thatcher pénzügyminisztere.

Az eurózónában 10,0 százalékos, az EU egészében 9,5 százalékos volt a munkanélküliség júliusban – jelentette az Eurostat.

A görögöket mentették, de valójában a közös európai fizetőeszközt védelmezték az eurózóna állam- és kormányfői csütörtökön Brüsszelben, ahol azért tartottak rendkívüli csúcstalálkozót, mert az utóbbi hetekben a piaci idegesség már átterjedt Olaszországra és Spanyolországra, a valutaövezet harmadik és negyedik legnagyobb gazdaságára is, ez pedig súlyos helyzetet teremtett.

A leghatározottabban kiállt az euró mellett vasárnap a német kancellár. Az ARD közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában Angela Merkel annak a nézetnek adott hangot, hogy a több euróövezeti országot sújtó válság nem az euró válsága, hanem az érintett államok adósságválsága.

Közgazdász kutató, nemzetközi banki szakember számára fájdalmas végignézni az eurózóna válságkezelését. A magyar elnökség nagyon eredményes munkát végzett, de kár volt a korai árnyékért. Az uniós foglalkoztatási és szociális ügyi tárca pedig a válság nyomán is felértékelődik – mondja Andor László uniós biztos, akivel másfél év alatt Brüsszelben szerzett tapasztalatairól beszélgettünk a Berlaymont székházban lévő irodájában.

Ijedt olaszok, fékező németek, dühöngő írek, könyörgő görögök – ezt a képet mutatja magáról az eurózóna, amelyben most percenként hallhatóak egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatok, miközben a válság inkább terjed, mintsem visszahúzódna.

Az olasz és spanyol államadósság finanszírozhatóságát illető egyre erősödő kétségek miatt viharos gyorsasággal emelkedik a svájci frank árfolyama: a menedékvalutaként szolgáló alpesi fizetőeszköz mind a forinttal, mind az euróval szemben új csúcsot állított fel. A kormány szerint a hazai frankhiteleseket megvédi az ártól az "árfolyamgát."

A huszonhét uniós tagállam pénzügyminiszterei találkoznak kedden Brüsszelben, s nyilván szembesülnek a reggeli tőzsdei nyitások után borúsnak ígérkező piaci reakciókkal, amelyeket az eurózóna tárcavezetőinek hétfő éjszakai döntése vált ki. Miközben a befektetők az eladósodott Olaszországnak is nekimentek, a valutaövezetben folyik tovább az egyeztetés a görögök megsegítéséről. De valami készül – kérdés, ez az ígéret elég-e a feszültség levezetésére?

Lesz új görög program, csak ki kell várni – ezt ígérték az eurózóna pénzügyminiszterei a most már Olaszország miatt is ideges piacoknak. A hétfő éjszaka kiadott közleményük azt sugallja, hogy mindenki érvényesíteni tudta nézeteit a vitában, ezért munkabizottságot hoznak létre, hogy megtalálják a legjobb megoldást, amelyet egyébként már hetek óta keresnek.

Fekete péntek után fekete hétfő Itáliában, s az eurózóna perifériáján. Újabb válságtanácskozás Brüsszelben Görögországról, az újabb mentőcsomagról, s a magánszektor – a bankok, a biztosítók, a nyugdíjalapok – részvételéről. A cél a fertőzés megállítása a spanyol és az olasz határon, s meglehet enyhül az álláspont a görög csőd elutasításáról, mert a görög adósságterhet mérsékelni kell. Mindent újra kell gondolni.