Tizenkét éve ígérték meg az EU vezetői a nyugat-balkáni államoknak, hogy az unió tagjai lehetnek, ha teljesítik a tagsági feltételeket. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azonban tisztségét elfoglalva 2014 késő őszén kijelentette: az elkövetkező öt évben nem lesz bővítés.

Megnyitották a szerb uniós csatlakozási tárgyalások első két fejezetét - jelentette be brüsszeli sajtótájékoztatóján az EU soros elnökségét betöltő Luxemburg külügyminisztere.

Ukrajna a következő öt évben teljesíteni fogja az EU-csatlakozás minden feltételét - szögezte le Petro Porosenko ukrán elnök hétfőn Kijevben, az Európai Unió és Ukrajna 17. csúcstalálkozójának plenáris ülését megnyitó beszédében.

Négyezren gyűltek össze szombat délután Kijevben, hogy tiltakozzanak az EU-párti békés tüntetés hajnalban történt erőszakos feloszlatása miatt.

Szombaton ismét összegyűlt Kijevben azoknak a tüntetőknek egy csoportja, akiket hajnalban kergetett szét az ukrán rohamrendőrség.

Szétkergette az ukrán rohamrendőrség, a Berkut a Kijev központjában az Ukrajna és az EU társulási szerződéséért rendezett tüntetést.

Vilniusban volt tegnap az ukrán politikai elit nagy része. Nemcsak Viktor Janukovics államfő vesz részt az Európai Unió keleti partnerségi csúcstalálkozóján, hanem a litván fővárosba utaztak a parlamenti ellenzék vezetői is.

Taktikai, nem pedig stratégiai döntés volt az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási folyamat leállítása - jelentette ki pénteken Mikola Azarov ukrán miniszterelnök a parlament ülésén.

Moszkva kész a háromoldalú tárgyalásokra Kijevvel és Brüsszellel a kereskedelmi-gazdasági együttműködés modelljének kidolgozása érdekében. Brüsszel egyelőre tanácstalan, az EU-bővítés kérdéseiben illetékes EU-biztos sem utazik Kijevbe.

A javaslat valójában a parlamentben frakcióval rendelkező Kommunista Párt betiltására irányul. Ők ellenzik egyedül Ukrajna európai uniós közeledését.

Szerbia európai uniós csatlakozásának nem feltétele a titkosszolgálatok jelentéseinek feloldása a titkosítás alól - jelentette ki csütörtökön Branko Ruzic, Szerbia európai integrációért felelős tárca nélküli minisztere.

Működött a korai brüsszeli fenyegetés Horvátországgal szemben – legalábbis így tűnik, miután szerdán Orsat Miljenic horvát igazságügyi miniszter Viviane Redinggel, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökével közös sajtótájékoztatóján bejelentette: Zágráb az EU jognak megfelelően módosítja az európai elfogatóparancs végrehajtásáról szóló jogszabályt. A miniszter ígérete szerint ezt legkésőbb 2014. januárjáig megteszik.

Messzeható következményei lehetnek Szerbia és az Európai Unió stabilizációs és társulási megállapodásának. A szeptember elsején hatályba lépett egyezmény látszólag semmilyen jelentős gazdasági változást nem hozott, ám a ratifikálástól számított négy éven belül föl kell szabadítani a szerbiai földpiacot a külföldiek számára.

Jellasics bán dél felé tartja kivont kardját a nevét viselő zágrábi főtéren, Horvátország azonban nyugatra tart. Az egykori jugoszláv utódállam ma nulla órától az Európai Unió huszonnyolcadik tagállama lett. Zágrábban – lapzártánk után kezdődő – nagy szabadtéri koncerttel ünnepelték meg a csatlakozást, amely alkalmából több mint száz magas rangú politikus jött el a horvát fővárosba.

A mindennapokban is hatása lesz a horvát EU-csatlakozásnak. Ezt – mivel itt a nyári szünidő – a Horvátországba utazó turisták mindjárt személyesen is megtapasztalhatják. Útikönyv helyett most uniós kiskalauzzal segítjük az útnak indulókat. És persze az itthon maradók is végiggondolhatják, mi mindent megváltoztat az EU-tagság.

– Biztos vagyok benne, hogy jobban meg tudjuk védeni az érdekeinket az Európai Unión kívül. Addig nem folytatjuk a csatlakozási tárgyalásokat, amíg népszavazást nem rendezünk – válaszolta lapunk kérdésére Gunnar Bragi Sveinsson. Az új izlandi külügyminiszter azzal keltett feltűnést, hogy Brüsszelben a tárgyalások felfüggesztését jelentette be a minap.

Ezen a héten kellene, hogy három év után újrainduljanak az EU-s csatlakozási tárgyalások Törökországgal, néhány tagállam azonban kifogásolja Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök tüntetésekre adott kemény válaszát.

A török kormánypárt jól megérezte, hogy a társadalom azon részét, amely számára fontos, immár elviselhetetlenül irritálja, hogy az Európai Unióba csak vízummal utazhat. Nagyon hasonló a helyzet az oroszoknál: nem véletlen, hogy Moszkva és az EU kapcsolataiban is az első helyre került a vízumkényszer eltörlése. A középosztály ugyanis – akár török, akár orosz – utazni akar, meghurcolásként éli meg a vízumügyintézést. (A magyaroknak már távoli emlék, hogy az 1990-es évek elején a nyugat-európai államok eltörölték a vízumkényszert.)