Tapasztalataink szerint egyelőre az államigazgatáson belül sem ismert, mi a pontos tartalma Orbán Viktor miniszterelnök júliusi, nonprofit közszolgáltatásokról szóló bejelentésének, illetve egy esetleges államosítás után miként lehetne ilyenné alakítani az E.ON hazai gáznagykereskedőjét és gáztároló társaságát. A kormányból eddig Orbán Viktor és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter tért vissza időnként a témára, de bizonyos politikai kívánalmak megfogalmazásán túl konkrétumokkal nem szolgáltak. A kormányfő és helyettese eddig rendre megismételte azokat a választási fordulatokat, miszerint a lakosság rezsidíjai túlságosan magasak, ezért nyereségmentessé kellene tenni az őket ellátó közműtársaságokat, illetve hogy az ágazat stratégiai jelentőségű, és ebbe illeszkedne bele az E.ON-cégek felvásárlási szándéka.

Orosz bankokon keresztül igyekezett a szíriai vezetés megkerülni az EU és az USA szankcióit. A Wall Street Journal birtokába került damaszkuszi dokumentumokban megemlített Gazprombank nem kommentálta az értesülést.

Az állami MVM nem közölt áron - hosszú huzavona után - átvette a szintén állami MFB-től az orosz-olasz Déli áramlat gázvezeték honi szakaszát tervező cég magyar felet megillető 50 százalékát. Az MVM közgyűlési tudósításából az is kiderül, hogy a tulajdonában lévő Vértesi Erőművel ismét gond van, az MVM vezetőségeibe pedig igen sokan érkeznek az MFB-től.

A kormány Orbán Viktor kormányfő vezetésével háromtagú bizottságot állít fel a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos döntések előkészítésére – közölte a kabinet. A két tag Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési, illetve Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A bővítést szükségesnek nevezik.

Az EU és az IMF többek között az energiacégekre is kivetett válságadó eltörlését követelte. A Fidesz-kormány most megszünteti azt, ugyanakkor kétszeresére emeli az energiacégekre még Gyurcsányék által kirótt – akkor a Fidesz által mélyen elítélt – úgynevezett Robin Hood-adót. Így a cégek összesített adóterhelése kevéssé csökken – legfeljebb még inkább büntetik a nyereségüket bevallókat.

Az Európia Unió Törvényszéke hétfői ítélete szerint a Budapesti Erőmű Zrt. és a Magyar Villamos Művek közötti hosszú távú megállapodás jogellenes állami támogatást tartalmaz.

Fellegi Tamás miniszteri tevékenysége energetikai oldalról felemás eredményt mutat. Jelentős energiaáremelésnek vetett gátat, de tisztázatlan módon segítette a Fidesz-hátországot. Külső felekkel - például az energiaszektor külföldi befektetőivel vagy az orosz kormánnyal - szinte semmiben nem sikerült megegyeznie.

Elengedhetetlennek tartja az október 1-től változatlanul hagyott távfűtéstarifák emelését a hőtermelőket képviselő Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET). Különben pár hónapon belül egyes településeken akár le is állhat a távfűtés - fogalmaznak.

A Paksi Atomerőmű bővítését ellenző és pártoló ellenzéki pártok egyaránt népszavazást követelnek a kérdésről, a közvélemény már nem atompárti, egy külföldi szakértő ma is a 2003-as üzemzavar hatásait vizsgálta, a honi szakhatóság szerint pedig az erőmű pozitívan értékeli saját biztonságát.

Atomenergiával hajtott autók? Villanyfűtés töredékáron? A paksival megegyező atomerőmű egy teljesen új telephelyen? Ez nem nyomdahiba, hanem az Orbán-kormány által társadalmi vitára bocsátott új energiastratégia legkomolyabb tételei.

Az Országgyűlés hétfőn szavaz az energetikai tárgyú törvényekhez benyújtott módosító indítványokról: a kabineten belül megszületett a megállapodás arról, hogy fennmarad a kötelező áramátvételi rendszer (kát), de átalakítják; a hőenergiát támogatják majd.

A parlamentből kiszorult Podolák György szocialista energiapolitikus nosztalgiával emlékszik vissza az előző ciklusra, amikor energetikai kérdésekben példás együttműködés alakult ki az akkor kormányzó szocialisták és a Fidesz között. Igaz, a Fidesz-kormány felelős államtitkárának szakmai megközelítésével együttműködés híján is jórészt egyetért.

A Kósa Lajos és Schmidt Csaba jegyezte indítvány szerint az extraadókat az energiacégek sem közvetve sem közvetlenül nem számlázhatják ki a fogyasztóiknak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium cáfolta, hogy küszöbön állna a Mol 21,1 százalékos tulajdonrészének kivásárlása az orosz Szurgutnyeftyegaztól.

Az országos napilapok szombati számában egész oldalas hirdetésként megjelent felhívás aláírói leszögezik, az a politika, amely új energiaadókkal akarja rendbe tenni az államháztartást, megbénítja az új beruházásokat. Még a szociáldemokraták is a német kancellár mellé álltak.

Az elmúlt kormányzati ciklusban akadt egy terület, ahol többször is példás együttműködés valósult meg a kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki erő között. A Fidesz és az MSZP nagy egyetértésben, vita nélkül szavazott meg – olykor a kormánnyal is szembemenve – olyan jogszabályokat, amelyek meghatározhatják a magyar energiapiac jövőjét. Az elmúlt négy esztendőben talán semmi sem működött olyan olajozottan a politikában, mint a hasonló kooperációkat összehangoló Fónagy–Podolák-tengely. A történetből egy olyan „pártfüggetlen” energiapolitika rajzolódik ki, amelynek logikáján várhatóan az új kormány sem akar (vagy tud) változtatni.

Az energiacégek számára elrendelt áremelési moratórium és az árképzés új alapokra tétele forró témának számít. Nyitottak ugyan a tárgyalásra, de bármi áron nem ragaszkodnak egy agyonszabályozott magyar piachoz.

A Magyar Energia Hivatal árpolitikáját ért sorozatos támadások után már készül a forgatóköny a "bűnbaknak" kikiáltott Matos Zoltán elmozdítására - értesült a Portfolió, amely úgy tudja, a Mol visszautasíthatatlan ajánlattal láncolná magához Matost, és ezzel nagy szívességet tenne a Fidesznek.

Az Eurostat szerint a helyi vásárlóerőhöz képest tavaly itt volt a legdrágább az áram ára és itt volt a legnagyobb gázáremelkedés is.

Korábbi információinknak megfelelően Matos Zoltánt, az E.ON Hungária nemrég távozott igazgatósági tagját nevezte ki Bajnai Gordon miniszterelnök a Magyar Energia Hivatal elnöki pozíciójába, hat évre.