Dán kutatók megalkották az első becslést arra, hogy miként nézne ki a Föld emlősállománya – a modern ember nélkül. Ne lepődjünk meg az eredményen: alapvetően másként.

A Délkelet-Ázsiából származó óriáskígyók igen gyorsan szaporodnak új élőhelyükön, és a mosómedvéktől a kis termetű vörös hiúzokon át a védett erdei gólyákig mindent felfalnak az Egyesült Államok egyik legféltettebb vadonjában, az Everglades Nemzeti Parkban.

Az ENSZ biológiai sokféleségről szóló tizedik világkonferenciáján osztogatott kiadvány szerint egy korábbi felmérésben a britek túlnyomó része „valamilyen mosópornak” hitte a biodiverzitást.

Egy 10 évig tartó, 80 országot érintő kutatási projekt, a Census of Marine Life keretében felmérték a tengerek élővilágát. A 650 millió dolláros vállalkozás eredményeképpen minden eddiginél többet tudunk a víz alatti ökoszisztémákról –például azt is, hogy (bár az ismert fajok száma egyre nő) az egybefüggő életközösségnek tekinthető világóceán flórája és faunája folyamatosan zsugorodik.

Nem, a csillagjóslás nem az én dolgom - mondja nevetve, amikor azt puhatolom, megtudjuk-e, mi vár ránk. Ez megadja az első témánkat: mivel foglalkozik a jövőkutató? Matthias Horx neve mellett ugyanis ez a jelölés szerepel, mint ahogy az általa alapított és tulajdonolt intézetet is Jövőkutató Intézetnek nevezik.

Ha a nemzetközi jog lehetővé teszi az emberiség ellen elkövetett bűnök megakadályozása érdekében indított humanitárius intervenciót, akkor miért ne lehetne bizonyos környezetvédelmi bűnökért is jogos a katonai beavatkozás?

A klímaváltozás drámai következményének tartják környezetvédők, hogy hirtelen ezer számra jelentek meg rozmárok Alaszka északnyugati partjainál. Rendes körülmények között ugyanis nyáron és ősszel a rozmárok, különösen az anyaállatok kicsinyeikkel a sarkvidék zajló jégtábláin élnek.

Fásszárú energianövénnyel fűtött kísérleti bioerőmű építését kezdik meg az idén a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán - tájékoztatta Magda Sándor, az intézmény rektora szerdán az MTI-t.

Több mint 16 ezer növény- és állatfajt fenyeget a kipusztulás közvetlen veszélye a Természetvédelmi Világszövetség (IUNC) most közzétett nemzetközi Vörös Könyve szerint. A legnagyobb bajban a jegesmedvék, a vízilovak és egyes édesvízi halfajok vannak, legtöbbjük sorsát a globális felmelegedés pecsételheti meg.

Elgázolt mókusok, halálra etetett madárfiókák, épületeknek ütközött vonuló madarak és eltévedt teknősök - mindanynyian a látszólag könnyű városi lét áldozatai. Az ökológusok csak mostanában figyeltek fel arra, hogy a korábban komolyabb kutatásokra méltatlannak ítélt városi környezet valójában remek színtér, ahol az orruk előtt zajlik az alkalmazkodás folyamata, a törzsfejlődés egy alapmechanizmusa, amit a vadonban csak igen ritkán van alkalmuk megfigyelni - írja a New Scientist.

Norvégia abszolút biztonságos helyre akarja elraktározni a Földön használt összes vetőmagváltozat mintáját, hogy egy nukleáris háború, vagy egy nagy természeti  katasztrófa után legyen miből újrakezdeni az élelmiszer-termelést.

Érvek százait vonultatták fel a környezetvédők, miért van Európának szüksége egy erős vegyipari szabályozásra. Az ezerkétszáz oldalas, REACH néven ismert törvénytervezetet azonban utolsó pillanatban kilúgozta az ipari lobbi - az új német kormány hathatós együttműködésével.

Mindennap vegyi anyagok százával érintkezik az Európai Unió minden polgára. Hogy milyen kockázatot jelentenek ezek, alig tudja valaki. Lássunk tisztán - mondják a zöldek, és hét éve dolgoznak Brüsszelben egy új szabályozáson. A REACH névre hallgató szabályozásról ezen a héten tárgyal első olvasatban az Európai Parlament.

Végkifejlethez közeledik az évek óta zajló európai vegyszer-engedélyezési reform: az Európai Parlament várhatóan ma szavaz a REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals) néven ismert szabályozásról.

Az őslakosokat az olajipari cégektől és bányavállalatoktól szokták félteni. De most új ellenségük támadt. Az environmentalisták üldözik el őket földjeikről.

Javában tart a darvak vonulása. Ilyenkor ősszel az észak-európai (Skandinávia, Finnország, Baltikum, Észak-Oroszország, stb.) szaporodó területekről tartanak a Földközi-tenger melléki telelőhelyeikre. Útközben hosszabb-rövidebb pihenőket iktatnak be, amelyek során igyekeznek a lehető legtöbb táplálékot magukhoz venni. Cikkünk szerzője szerint a páratlan élményt nyújtó darumegfigyelés a világméretű madárinfluenza-frász közepette sem rejt semmilyen veszélyt a természetkedvelő ember számára.

Infrastrukturális beruházásokkal vagy a fajok kipusztulásának megakadályozásával kell küzdeni a szegénység ellen? Az ENSZ szakértői vitatkoznak.

A tilalom ellenére évente több mint 1400 óriáscetet vadásznak le világszerte. Júniusban ismét összeül a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács, ahol Japán a tilalom feloldását fogja szorgalmazni, ám Magyarország ellene fog szavazni. Szerdán Óceánok Világnapja lesz, amelyre a Fauna Egyesület demonstrációt szervezett.

Egy nemzetközi kutatói csoport szerint Európa növényvilágának több mint felét sodorta veszélybe a globális felmelegedés.