Ha az Európai Unió Bírósága Magyarország számára kedvezőtlen döntést hoz, akkor 1294 menedékkérőt be kell fogadni – ezt mondta a Magyar Nemzet kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök kedden. Árnyalja a képet, hogy brüsszeli tudósítónknak jogi szakértők azt mondták: mivel Magyarország és az ügyben szintén érintett Szlovákia sem kért gyorsított eljárást, előfordulhat, hogy az ideiglenes „kvótarendszerről” akkor születik meg a bírósági verdikt, amikor az már nem is lesz érvényben, hiszen a vonatkozó határozatok 2017. szeptemberében lejárnak.

Amíg élünk, nem felejtjük el a magyar népnek, amit értünk tett – mondja a 81 éves Riszto Nikoloszki a befogadásról. Ő marad Magyarországon, dr. Ossamah Bourgla szír származású orvos azonban 35 év után Angliába költözik. Szerinte a magyarok sokáig szégyenkezni fognak a jelenlegi kormány menekültpolitikája miatt.

Az államfő szerint a lisszaboni szerződés éppen a nyitottságról, a vallások és kultúrák be- és elfogadásáról szól.

Európa jövőjéről, a migráció veszélyeiről és unokájáról is beszélt Orbán Viktor a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó Lokálnak.

A jövő héten ülnek össze Afganisztán segélyezői, és egy kiszivárgott dokumentum szerint az Európai Uniónak lesz egy komoly feltétele: Kabulnak vissza kellene fogadnia 80 ezer embert, akinek elutasították a menedékkérelmét.

A közeledő népszavazás kapcsán munkatársaink, Ungár Tamás, Tanács István és Hajba Ferenc, Pécs, Szeged, Veszprém, Győr és Szombathely környékén arra voltak kíváncsiak, mit gondolnak, hogyan fognak voksolni az emberek.

Bár a 3,9 milliárd forintnyi közpénzből dübörgő kormánypropaganda azt sugallja, október 2-án csak egyetlen választás lesz lehetséges, valójában négy opció – igen, nem vagy érvénytelen szavazat, illetve bojkott – között dönthetnek a választók. Nézzük, milyen következményei lehetnek a különböző lehetőségeknek!

A tavalyi kétségbeesett roham után ezekben a hónapokban már a menekültek integrációját tekintik feladatuknak a nyugat-európai államok. A dán tündérvilág kissé megkopott, és Németország is tapasztalja, hogy sok érkezőt előbb képezni kell, csak aztán válhat a gazdaság motorjává. A mindennapok azonban már a megoldásokról szólnak.

Október 2-án népszavazáson mondhatnak véleményt a magyarok egy olyan kérdésről, amelyről általánosságban igen keveset tudnak. Az alábbiakban az uniós menekültpolitikáról szóló legfontosabb kérdéseket vesszük sorra, hogy mindenki valós információk birtokában döntsön vagy maradjon távol a szavazófülkétől.

A CNN amerikai hírtelevízió interjút készített Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel az illegális migráció és a népszavazás témájáról.

Migránsok vertek meg egy magyar kamionsofőrt Franciaországban, a férfit kórházban ápolják - hangzott el az M1 aktuális csatornában csütörtökön. 

Szerezzen állandó lakhelyet önnek és családjának az Európai Unióban! - ezzel a felkiáltással kínálja a magyar kormány kétoldalas hirdetése a letelepedési kötvényt a NewAfrican magazin friss számában.

Nem a magyar kormányzati propaganda találta fel a rettegett no-go zónákat, sőt, a legvalószínűbb, hogy az amerikai jobboldalról importálták az ötletet. Ottani barátaiknak sikerült már egész városokat magukra haragítaniuk, de igazából mindegy, mi az igazság, ha népszerű a gondolat.

Előre hozott választás nem lesz, de csak azért, mert Orbán Viktor ezt ígérte. Makón viszont felvetődött, hogy aknazárral kellene megvédeni a magyar határt a migránsok ellen. Színes morzsák a 63. kormányinfóról. 

A brit nagykövetség után Németország, Franciaország és Svédország budapesti missziója is tiltakozott a kvótanépszavazásra készített hangulatkeltő kampányfüzet ellen.

Megütött, majd fojtogatott egy algériai menekültet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársa Kiskunhalason, a zárt táborban - értesült az Index.