A tavalyi kétségbeesett roham után ezekben a hónapokban már a menekültek integrációját tekintik feladatuknak a nyugat-európai államok. A dán tündérvilág kissé megkopott, és Németország is tapasztalja, hogy sok érkezőt előbb képezni kell, csak aztán válhat a gazdaság motorjává. A mindennapok azonban már a megoldásokról szólnak.
Mérnökként hidakat épített, metró és vasúti vonalakat kötött össze. Nyugdíjasként is hidakat épít, csak másfajtákat. Embereket köt össze egymással. Francia családokat, közösségeket és a nyugat-európai országba érkezett menekülteket. – Az idegengyűlölet ellen a leghatásosabb fegyver a találkozás, a megismerés. Azt tapasztaltuk, hogy a menekülteket fogadó családok környezetében, baráti körében is megváltoznak a vélemények. Másként néznek rájuk, embernek tekintik őket – mondja Michel Croc, a franciaországi Jezsuita Menekültszolgálat (JRS France) elnöke.
Hatgyerekes szíriai menekültcsalád az észak-rajna-vesztfáliai Herfordban, miután megkapták németországi életük első fényképes igazolványát Wolfgang Rattay / Reuters |
A Marseille közelében élő Croc 2010-ben egy jezsuita barátja biztatására csatlakozott a JRS France-hoz. Nyugdíjasként és hívő katolikusként is szeretett volna másokon segíteni. A Franciaország 45 városában jelen lévő szervezet még 2009-ben indította Welcome in France programját. Ennek lényege, hogy menedékkérőket – az állami ellátórendszerből kiszoruló egyedülálló férfiakat, illetve gyermektelen házaspárokat – legfeljebb 4-6 hétre francia családoknál helyeznek el. – A program célja, hogy a menekültek magukra találjanak, nyugodt körülmények között készüljenek fel az eljárásra, tanuljanak franciául és kezdjék kiépíteni az integrációhoz elengedhetetlen kapcsolati hálót – mesélte lapunknak a nemrég a feleségével, a nyugdíjas matematikatanár és szintén JRS-önkéntes Élisabeth-tel Budapesten járó Croc.