Tévéző bennszülöttek, kalandozások Oroszországban, járműtörténet Magyarországon vagy épp az azonos nemű párok családjai is szóba kerülnek e tizenegyedik Szimbiózis Fesztiválon május 6-án és 7-én.

Amerikai kutatók megvizsgálták, vajon mennyit aludtak a modern élet zavaró velejáróitól mentes, gyűjtögető-vadászó életmódot folytató őseink.

Miért vált arcunk majomféléből olyanná, amilyennek most ismerjük? Hogy győztesen kerüljünk ki egy csetepatéból – állítják amerikai kutatók. A férfiak arcvonásai is az agresszió miatt karakteresebbek, mint a nőké.

A Szimbiózis Napok elnevezésű kulturális antropológiai fesztivált idén immár kilencedik alkalommal rendezik meg május 16-17-én a budapesti Fogasházban.

Száz éve, 1914. április 9-én Budapesten született a magyar antropológia egyik legnagyobb egyénisége, Nemeskéri János, aki a természettudományi múzeum embertani tárának megszervezésén túl részt vett Nagy Imre exhumálásában is.

Ki ne hallott volna arról, hogy az állatkertben örökbe lehet fogadni az ott lakó állatokat? Arra azonban eddig nemigen akadt példa, hogy valaki díszes indián tollkoronát vagy kerámia jaguárt fogadjon örökbe.

A Francia Intézetben a tudomány és hatalom összefüggéseiről szóló kerekasztal-beszélgetésen vett részt, a Műcsarnokban a városi tér élményéről beszélt Marc Augé etnológus, antropológus. Lapunknak azt mondta: érdemes hinni az utópiában, hogy mindenki eljuthat a tudás közelébe.

A Földet 2 millió évvel ezelőtt ugyanúgy egyetlen globális emberfaj, a Homo erectus lakta, mint napjainkban a mai ember – állítja egy svájci kutató.

Mintegy kétmillió évvel ezelőtt az ember anatómiai felépítésében fontos változás történt. A Homo erectus válla képessé tette ősünket a nagy erejű dobásra és ezzel a hatékony vadászatra – állítják a Harvard és a George Washington Egyetem kutatói.

Nagyjából három és fél millió éve alapvetően megváltozott őseink fogyasztása. Addig erdőkben éltek, zömmel fák, bokrok leveleit, gyümölcseit ették. Ezt követően azonban a levelek és gyümölcsök mellett az étrendjükben megjelentek a fűfélék, és olykor kisebb állatok is szerepeltek a menüben – legalábbis erről jelent meg négy cikk a PNAS folyóiratban.

Az indonéz szigetvilág mindennapi életével és kultúrájával is megismerkedhetnek, akik a hét végén ellátogatnak a Fogasházba a Szimbiózis kulturális antropológiai fesztiválra. Emellett szó lesz a digitális identitásokról és ökofalvakról, de a Magyarországra érkezett bevándorlók és menekültek világába is bepillanthatunk.

Német és amerikai kutatók a 2008-ban a szibériai Gyeniszova-(Denisova)-barlangban megtalált egyik csontdarabkából elkészítették a 30 000–80 000 éve élt (a kort ennél pontosabban egyelőre nem sikerült meghatározni) ismeretlen homofaj géntérképét.

Három évvel ezelőtt találták azt az egyméteres kődarabot, amely a következő éveket egy egyetemi raktárban töltötte. Talán máig ott porosodna, ha egy technikus idén júniusban véletlenül nem veszi észre a fekete szikla közepén fehérlő fogat.

Idén, május 18-19-én rendezik meg hetedik alkalommal a Szimbiózis Napok elnevezésű, kulturális antropológia fesztivált Budapesten, melyen távoli népek és közelünkben élő közösségek tárgyi és szellemi kultúrájával ismerkedhetnek meg a látogatók.

Növényi hamu és megszenesedett csontok bizonyítják, hogy távoli őseink már egymillió évvel ezelőtt használták a tüzet céljaiknak megfelelően. Kanadai kutatók a dél-afrikai Wonderwerk-barlangból előkerült leletek elemzésekor jutottak erre a felfedezésre. Márpedig a tűz ellenőrzött felhasználása fordulópont volt az emberré válás történetében.

Különös csontmaradványokat találtak kínai barlangokban, amelyek feltehetően egy eddig ismeretlen emberféléhez tartoznak, és a modern ember, valamint az archaikus emberfélék különös antropológiai elegyét jelentik. Ugyanakkor a csontok „mindössze” 11 000–14 500 évesek. Vagyis az ismeretlen emberféle fajunk, a modern ember mellett élt még akkor is, amikor az már a mezőgazdálkodás ismeretét fedezte fel. Ez pedig átírhatja az emberré válás történelmét.

Európába fajunk, a mai ember legkorábban – eddigi ismereteink szerint – 45 ezer éve érkezett. Erre bizonyíték egy dél-olaszországi barlangból előkerült két, 45 ezer éves fog. Ez pedig azt jelenti, hogy a mai ember legalább ötezer évvel korábban jelent meg földrészünkön, mint azt eddig feltételezték, valamint hogy legalább ötezer éven át egymás mellett élt unokatestvérével, a Neander-völgyi emberrel, aki mintegy 40 ezer éve halt ki.

A Szimbiózis Napok elnevezésű kulturális antropológiai fesztivál alatt - május 13-14-én a Kossuth Klubban - megismerkedhetünk távoli népek és közelünkben élő közösségek életmódjával, tudásával, művészetével, meséivel, játékaival. Mindezt előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel, kiállításokkal, vetítéssel, arábiai, indiai, roma zene- és táncbemutatóval spékelve.

A Föld közel hétmilliárd lakosának csupán elenyésző kisebbségét képezik azok az emberek, akiknek tanulmányozásából a pszichológusok a többségre vonatkozó sommás általánosításokat fogalmaznak meg. Mint nemrégiben kiderült, tévesen.