Ám Carrier és Morgan megfigyelte, hogy az Australopithecusokon végbement antropológiai változások sora köthető a hatékonyabb harchoz, például a kézfej arányai olyan módon változtak, hogy képesek legyenek ökölbe zárni a kézfejüket vagy a kéz mozgásszervi rendszere úgy módosult, hogy nagyobb erővel és ügyesebben üthessenek.
Márpedig, ha elfogadjuk, hogy a kéz antropológiai változásait nagymértékben befolyásolta a küzdelem hatékonysága, meg kell vizsgálnunk ebből a szempontból a küzdelem mindig legfontosabb célpontját, az arckoponyát is – olvasható Carrier magyarázata a Utah Egyetem honlapján.
Megnézték, hogy a modern ember esetében a szemtől szembe harc során, amikor az elsődleges célpont az arckoponya, mely csontok vannak leginkább kitéve a sérülésnek. Megvizsgálták ugyanezeknek a csontoknak az evolúciós fejlődését, és azt találták, hogy pontosan ezek erősödtek meg leginkább az emberi evolúció során.
Sőt éppen ezek a csontok azok, amelyek a legeltérőbbek a férfiak és a nők arckoponyáján akár az Australopithecusok, akár a mai emberek esetében. Más szóval, azért különböznek olyan nagy mértékben a női és férfiarcok, mert az ütésnek legjobban kitett csontok jóval erősebbek a férfiaknál.
Azt is megfigyelték, hogy az arckoponyán végbement antropológiai változások egybeesnek időben a kéz antropológiai változásával, amely lehetővé tette, hogy őseink a kézfejüket ökölbe szoríthassák. Ez arra utal, hogy az arckoponya az ökölcsapásokkal szembeni védelem miatt alakult át.
Carrier és Morgan mostani kutatása nagymértékben épül korábbi kutatási eredményeikre, amelyek során azt kívánták bizonyítani, hogy az erőszak sokkal nagyobb szerepet játszott az emberré válás történetében, mint azt eddig feltételezték.
A vita az emberi nem sötét oldaláról a felvilágosodás korának filozófusaiig megy vissza, és Rousseau nézetei – hogy a civilizáció előtt az ember nemes ős volt, csak a civilizáció vadította el – máig erősen beivódtak tudatvilágunkba.
– A feltevéssel, hogy távoli őseink is agresszívek voltak, nem is foglalkoztunk volna, ha vizsgálataink nem azt mutatják ki, hogy az emberré válás során olyan antropológiai változások történtek, amely a harcias viselkedést tették hatékonyabbá – olvasható Carrier kutatási beszámolója a Utah Egyetem honlapján.