- Egészen szerdáig meredeken hangzott, hogy akár Bagdad is veszélyben lehet. Nem beszélhetünk másról, mint a pedig létszámában is megerősített, tüzérséggel, harckocsikkal, légierővel felszerelt iraki hadsereg fiaskójáról – mondja Wagner Péter, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa. Mindamellett kérdésesnek tartja a különlegesen megerősített főváros bevételét, annál is inkább, mivel Bagdad a szunnita harcosokkal rivális síita milíciák központjának is számít. Ám nagy kérdés, hogy egy olyan, az al-Kaidához kötődött, majd onnan levált, 10-15 ezer fegyveressel harcoló szervezet hogyan képes ilyen eredményre a központi hatalommal szemben úgy, hogy nemcsak a Magyarországnál ötször nagyobb Irakot fenyegeti, de a vele nyugaton szomszédos Szíriában, és annak polgárháborújában is aktív. - Iraki kurd területeket is fenyegethetnek, de kérdés, be akarnak-e oda vonulni, mondja Wagner, bizonytalannak látva az Iraki és Levantei Iszlám Állam finanszírozási hátterét, noha annyi látszik: bőkezű szponzorokra számíthatnak az öbölállamokból, Szaúd-Arábiából. Százéves álom megvalósítását látják abban, ha a kalifátus felszámolása után iszlám berendezkedésű országot tudnának létrehozni a szíriai-iraki területen.
|
Több százezren menekülnek a harcok elől
Reuters |
Csütörtökön a bagdadi parlament elhalasztotta a szavazást a rendkívüli állapot bevezetéséről, amit Maliki miniszterelnök kezdeményezett. A képviselők alig több mint harmada jelent meg a biztonsági helyzet miatt; ez is minősíti a közállapotokat. A dzsihádista terjeszkedésnek komoly nemzetközi következményei is vannak. Mindenekelőtt a moszuli túszügy, amelyben a szélsőségesek mintegy félszáz török állampolgárt ejtettek foglyul, köztük a nagyvárosban dolgozó konzult. Előzőleg is számos török túszt ejtettek már. Az ügy miatt Brüsszelben összeült a NATO nagyköveti tanácsa is. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök válságtanácskozást tartott, és konzultált Joe Biden amerikai alelnökkel is.
Az amerikaiak újra mélyen belesodródhatnak az iraki válságba, annak ellenére, hogy Barack Obama elnök egyik fő külpolitikai célja volt, még első ciklusában, az elődje, George W. Bush indította háború lezárása. Ám az USA távozása után hatalmi vákuum keletkezett. A fő közjogi méltóságoknak a kurdok, illetve a szunnita és síita arabok között elosztott posztjai a harci cselekmények fényében inkább már csak szimbolikus jelentőséggel bírnak. Irak az utóbbi időben már a bombák földje volt a mindennapos merényletekkel, áldozatok tömegeivel. De a 2003-as, amerikai vezetésű koalíciós támadás után 11 évvel mindenesetre elgondolkodtató az iraki szándék, hogy az Egyesült Államok hajtson végre légitámadásokat a lázadók állásai ellen, akár drónokkal, akár pilóta vezette gépekkel. Barack Obama elnök csütörtöki bejelentése szerint az Egyesült Államok egy opciót sem zár ki az iraki dzsihadisták elleni fellépés lehetőségei közül. Ezek között ott van a katonai beavatkozás is,de a Maliki-kormánnyal jó kapcsolatot ápoló egykori szomszéd-ellenség, Irán is segítséget ajánlott Bagdadnak a terrorizmus elleni harchoz.
