Egy bolhapiac nyit, egy pedig elmegy – ez lenne a városligeti menetrend a következő két hétvégén. De csak lenne, ugyanis a városligeti bolhapiacok száma egy időre megduplázódik, ugyanis a Pecsa melletti marad, miközben egy másik is megnyit onnan vagy 700 méterre a Dürer kertben a jövő hétvégén.

"Első ránézésre értéktelen holminak, ócskaságnak tűnt az egész" - így találta meg Harmat József néhai barátja a Seuso-kincset.

Megnyílt és előzetes bejelentés nélkül is látogatható a szombathelyi Iseum római szentélyrekonstrukció. Az új épület illúziókeltőbb, mint a hatvanas években épült előző, melyet 2006-ban bontottak le.

A Horvátországban előkerült antik görög kincsek közt állították ki azt a csodálatos atlétaszobrot is, melyet egy belga turista talált meg Losinj-sziget közeléáben 1996-ban. A kiállítás a zágrábi Klovicev palotában december közepéig látható.

Van teve, ló, étel, hal, múzeum - ajánlgatta tört angolsággal a derék arab taxisunk a remek túrát, a sivatagban megbúvó Palmyra felfedezését. A damaszkuszi szállodánk portása meglátta, hogy tárgyalunk a fuvarossal, odajött, és a fülembe súgta: ez a taxis nagyon gonosz ember. Megrettentünk, de mindegy volt, már megalkudtunk. Aztán kiderült, a taxis tényleg gonosz. Nem ad egy fia jutalékot sem a hotelportásoknak. Bizony, mohó volt a fiú, de korrekt: reggel pontosan indultunk Damaszkuszból. UTAZÁS TOP 50

Kréta a "legek" központja: a legnagyobb görög sziget, a legrégebbi európai kultúra bölcsője és a legszebb strandok lelőhelye. A szélsőségek azonban nem állnak meg itt: nyüzsgő, zsúfolt nagyvárost és csendes falut is találunk itt, a strandoktól rövid sétával hegyek közé érhetünk, és ha van kedvünk, ugyanazon a napon száraz "sivatagot" és párás, zöld, buja növényzetű fennsíkot is meglátogathatunk. Kréta volt az időszámításunk előtti második és harmadik évezredben virágzó minószi kultúra központja. E bronzkori civilizáció emléke a knósz-szoszi palota, amelyet a fővárosban, Héraklionban láthatunk.

Vannak a világnak híres múzeumai, és vannak olyanok is, amelyekbe csak véletlenül téved be az ember, aztán nem győz csodálkozni, hogy mi mindent alkotottak egykor a régiek, amelyekre érdemes ránézni. Ilyen hely Dortmundban a Művészeti és Kultúrtörténeti Múzeum. Már a bejáratnál megakad az ember szeme azokon a szokatlan tárlókon, amelyekben porcelán és ezüst gyűszűket, cizellált ollókat, bársony tűpárnákat raktak, csupa szép tárgyat. A munka tárgyait.

Ámulatba ejtő város Toledo, nem véletlenül nyilvánította az UNESCO a gránitsziklán épült óvárost a világörökség részévé.

Egy és háromnegyed évezreddel ezelőtt - akkor volt Aquincum, a római Alsó-Pannonia székhelyének fénykora - a mai Óbuda területén és közvetlen környékén (a Duna bal partján elsősorban a Rákos-patak torkolatánál épített Transaquincum és a mai Erzsébet hídnál megtalált Contra-Aquincum erődítményében, a jobb parton pedig a mai Campona üzletközponttól - az elnevezés a rómaiakat idézi, de a pláza területe már nem tartozott Aquincumhoz - északra húzódó sok kilométer széles sávban) legalább hatvanezren éltek.

Ha valaki olyan helyre vágyik, ahol sokféle kultúrával, konyhával találkozik, és még jól is érezheti magát - Szalonikiben a helye.

Egy euróba kerül majd a belépő az athéni új Akropolisz Múzeumban. A június végi nyitástól egészen az év végéig. Tehát ön, kedves világjáró olvasó, ha görög utat tervez a nyárra, feltétlenül tervezze be az athéni látogatást, s azon belül is a múzeumi vizitet. Harminc éve tervezték, hogy a klasszikus hellén kor magasztos templomhegyének szomszédságában megépítik a tizenkilencedik századi "régi" Akropolisz Múzeum utódját.

A Tarna-völgy számos meglepetést tartogat látogatóinak, amelyek közül ki kell emelni az erodált homokkőlépcsőket, a vulkáni eredetű fehér követ és a vidék földvárait. Szajlán az Attila-domb tartogat legendát, Bükkszéken pedig a Salvus gyógyvíz gyógyhatását élvezhetjük, míg Pétervásárán hazánk első romantikus stílusban épült templomát csodálhatjuk meg.

"A legzöldebb görög sziget" - mondják Szkopeloszról, az apró égei-tengeri szigetről, amelynek majdnem teljes egészét erdők és olajfaligetek borítják. Csupán a szinte vakítóan fehér part menti városkák és strandok törik meg a fák zöldjét. A sziget hófehér, apró kavicsos strandjait leginkább nyugalomra vágyók, nászutasok keresik fel, ezért nem kell tartani hangos, éjjelente bulizó turistaáradattól.

Egy igazi görög sziget, anélkül, hogy sziget lenne - ez Parga, a bájos északnyugat-görögországi városka.

A törökök által csak az Égei-tenger gyöngyszemeként emlegetett Ízmir egy hajókkal és jachtokkal teli nagy tengeröbölben található. Az ország harmadik legnagyobb városát időszámításunk előtt 3000-ben alapították, és kulturális sokszínűségéről híres. A hegyekkel körülvett tartomány kozmopolita; élénk környezettel lepi meg a látogatókat: vásárok, galériák, színházak és számos történelmi város várja az érdeklődőket.

Aki a szürke, ködös napok elől szeretne kicsit elmenekülni, s egy olyan derűs, napsütéses helyről álmodik, amely pár órás utazással elérhető Európán belül, annak Ciprus ideális célállomásnak tűnik. Ezen a télen az időjárás kegyes volt a nagy szárazsággal küzdő, a szomszédos Görögországból vizet importáló országhoz, mert sokkal több eső esett a korábbi évekhez képest.

Kelíbia városának az V. században épült bizánci erődjétől néhány kilométernyire kísérőink egy romházhoz vezetnek a tengerparttól pár száz méterre elterülő szőlősben. Az épület dülöngélő falai közt igazi kincs bújik meg: az időjárás viszontagságainak kitett, fű és gazcsomókkal félig benőtt római korú mozaikpadló szőlővenyigéket ábrázoló mintái jól bizonyítják, hogy Észak-Tunéziában már évezredekkel ezelőtt hódoltak a borkultúrának.

Északon Szíria, nyugaton a háborús Irak, délen a vahabita Szaúd-Arábia, keleten pedig a háborúból éppen csak kilábaló Izrael - illusztris szomszédok között Jordánia változatlanul a béke szigete a Közel-Keleten.