Korzika: vadmalacok a szerpentinen

Napóleon állítólag azt mondta, hogy már az illatáról felismerné Korzikát.

Smaragdsziget türkizkéken

Az Adriai-tenger déli csücskén horgonyzó Korfu (görögül Kerkira) valóban smaragdsziget. A közel ezerötszáz görög sziget közül (ha nem is a legszebb), de a legzöldebb.

Karpatosz: szörf és görög tradíciók

Az Égei-tenger déli részén, Rodosz és Kréta között félúton fekszik Karpatosz szigete. A két népszerű turistaparadicsom között fekvő görög sziget ragaszkodik hagyományaihoz és tradicionális életmódjához.

Bolgár Aranyhomok - nem csak nosztalgia

A bolgár tengerparton lehet mindenről megfeledkezve az aranyló homokon sütkérezni, de lehet utazgatni és váratlan kulturális és gasztronómiai tapasztalatokat szerezni. A nosztalgiautazóval előfordulhat, hogy megtalálja azt a helyet, ahol egykor szakszervezeti beutaltként időzött - négycsillagos szállodává alakítva.

Nyugalmas nyugtalan Ciprus

Összegyűrt idegek kivasalására ideális hely Ciprus. Meg arra is, hogy meg lehessen ismerni: hogyan lehet viselkedni egy konfliktussal terhelt országban úgy, hogy megmaradjanak az emberi értékek.

 

Cipruson már tavasz van

Aki a szürke, ködös napok elől szeretne kicsit elmenekülni, s egy olyan derűs, napsütéses helyről álmodik, amely pár órás utazással elérhető Európán belül, annak Ciprus ideális célállomásnak tűnik. Ezen a télen az időjárás kegyes volt a nagy szárazsággal küzdő, a szomszédos Görögországból vizet importáló országhoz, mert sokkal több eső esett a korábbi évekhez képest.

Ennek következtében a táj csodás, friss zöld ruhába öltözött, s a télből érkezve igazi tavaszi nyaralást élvezhetünk a mediterrán szigeten.

Napközben általában szikrázó a napsütés, s a part mentén akár 20-25 fokra is emelkedhet a hőmérséklet, amely este 10-15 fokra hűl. Az esőtől azonban ne ijedjünk meg, mivel a felhők gyorsan jönnek-mennek, s egy-egy futó zápor után ismét hét ágra süt a nap, és sokszor még egy-egy szivárvány is megjelenik a Pentadaktilosz-hegylánc fölött.

A kora tavasz csábító Cipruson, hiszen márciusra a narancs-, a mandarin- és a citromfák szinte roskadoznak az érett gyümölcsöktől, a mandulafák fehérben-rózsaszínben bimbóznak, míg a színes tavaszi virágok ezrével nyílnak az üde réteken, amelyek aztán júniusra, a beköszönő nyárra sorra kiszáradnak. A paradicsomi látvány mellé a koncertet a helyi és az Európa és Afrika közt vándorló madarak szolgáltatják a már kora reggeli hangos csiripelésükkel. A rózsaszín flamingók látványában a télen vízzel telt sós tavakban gyönyörködhetünk. A legkézenfekvőbb a larnacai nemzetközi repülőtér melletti sóstót felkeresni, ahol általában minden Ciprusra látogató megfordul (bár pechünkre a Malév-járat éppen az éjszaka kellős közepén érkezik és indul), s ha maradunk a városban, a tó mentén haladó ösvény kiváló lehetőség egy kis kirándulásra. Visszatérve érdemes kicsit a híres pálmafás tengerparti szakasz kávézói, éttermei közt vagy a török negyed egyik haltavernájában is megpihenni.

Nicosia, a kis ország fővárosa, Larnacától fél órára van a sziget közepén, számos színvonalas szórakozóhellyel, de valójában itt csodálkozik rá az ember a rideg történelmi valóságra, a sziget megosztottságára, a görög és török oldalt elválasztó szögesdrótra. Az EU-tag Ciprusi Köztársaságból az illegálisan elfoglalt török oldalra csak útlevéllel lehet átjutni a zöld vonalon keresztül. Jó az elővigyázatosság, ne engedjük, hogy az útlevélbe pecsételjenek, csakis arra a papírra, amit az átlépéshez ki kell tölteni.

Cipruson sokfelé barangolhatunk, Páfoszon például a sziget fontos régészeti kincsei találhatók a római mozaikokkal vagy a királyok sírjával, s innen csak egy "ugrás" északra az Akamasz-félsziget, ahol a környezet szinte érintetlen, változatos állat- és növényvilággal.

Egyébként ebben az időszakban turisták csak elvétve csellengenek, főleg rövidnadrágos-papucsos angol vagy skandináv nyugdíjasok, akik főleg a melegebb tengerparti városokat, Larnacát, Páfoszt és Limassolt kedvelik. Ők csak "áttelelni" jönnek a mediterrán országba, akárcsak a vándormadarak, s amint melegebbre fordul az idő, szedik a sátorfájukat, s költöznek vissza az országukba.

A mediterrán szigetet kitűnő állapotban lévő, ingyenes autópályák hálózzák be, s a sziget két legtávolabbi pontja között sem haladja meg a távolság a 200 kilométert. A helyi tömegközlekedésre nem érdemes alapozni, mivel vonat nem létezik, a távolsági és helyi (általában öreg) buszjáratok viszont elég ritkán, kiszámíthatatlanul közlekednek. Így a piros rendszámos, kölcsönautókra hagyatkoznak legtöbben, amely a helyieket is segíti az út bal oldalán való közlekedéssel próbálkozó turisták felismerésében.

Ciprus, ahol majdnem mindenki beszél angolul, elég drága a magyar pénztárcának, de most, a főszezon előtt ki lehet fogni jó ajánlatokat, s több mint egy éve az árakat már itt is euróban kalkulálják.

Hangulatos ciprusi falvakban lévő apartmanokról: http://www. cyprusvillages.com.cy

Top cikkek