Ellenőrzött telefonhívások, személyi azonosítás lépten-nyomon, pecsételés belépéskor, pecsételés kilépéskor, korlátozott információszerzési lehetőség, az utcán fákra függesztett hangszórókból hangzó buzdító szöveg hajnaltól éjfélig, szétesésig használt roncsautók, kétszer eladott ülőhelyek a buszon, illegális kereskedelem, áramlopás, mesterségesen kreált főváros. Nem, nem Kelet-Közép-Európa volt szocialista országaiban jártam.

Ha a sajtó azt a szót használja: "Kreml", akkor legtöbbször az orosz kormányt, a hatalom központját érti rajta. A vörös fallal körülvett, sok száz éves erődítmény azonban nem csupán Putyinról és Medvegyevről szól. Az orosz történelem számos emléke és fontos helye található itt meg, amelyek a látogatók előtt is nyitva állnak.

Félúton Bécs és London, Nizza és Koppenhága között - az elzászi főváros Nyugat-Európa igazi középpontja, és erre büszke is. A negyedmilliós Strasbourg, Franciaország hetedik legnagyobb városa az első páneurópai szervezet, az Európa Tanács székhelye, itt találjuk az idén ötvenéves Európai Emberi Jogi Bíróságot, szomszédságában az Európai Parlament lenyűgöző új épülettömbjével, és itt rendezik meg az áprilisi NATO-csúcsot is.

Ha feltennék a kérdést, hogy európai viszonylatban hol vezették be először a köztéri elektromos világítást (1884) - a településen a XIX-XX. század fordulóján Mezőgazdasági Árutőzsde is működött, illetve a térségben termelt minőségi búzát a chicagói tőzsdén is jegyezték -, sokan bajban lennénk. Temesvár Románia egyetlen urbanizált, világias hatású, és egyben Erdély legnagyobb egyetemi városa.

A két háború között még csak a nyaktörést vállalva, csörlős kosarakban, harminc méter magas lötyögő létrákon, kötélhágcsón lehetett feljutni a szerzetesek szigorú, zárt világába. Ma főszezonban óránként indulnak a turistabuszok Athéntól északkeletre, a Pindosz-hegységbe, a thesszáliai fennsíkra, a "kolostor-köztársaságba". Pontosabban abba a néhány szerzetesrendbe, amely a Meteorák vidékén még egyáltalán működik.

Ha (sízés után) Ausztriából hazafelé tartva nem sietős az utunk, Bucsunál érdemes egy-két órára megpihenni az alpokaljai kapu környékén. A határátkelőtől Szombathely felé haladva néhány száz méter után például római vízvezetéket mutat be az egykori vasúti megálló épülete melletti szabadtéri kiállítás.

A hangulat családias, itt a hétvége, és jönnek a környék - Kolumbia, Venezuela - módosabb emberei, hogy eltöltsenek egy-két napot Curacaón.

Egy japán számára a gulyásleves, a falusi disznóölés, a szilvapálinka, a kisföldalatti vagy épp a nagyvásárcsarnoki forgatag ugyanannyira különleges és izgalmas, mint számunkra a sintó szentélyek és a cseresznyefa virágzásának ünnepe.

Az, hogy nemcsak hazánk, de Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma Békéscsabán épült, összefügg a törökök kiűzése utáni betelepítésekkel. Az Alföldnek erre a részére Felső-Magyarországról költöztettek szlovákokat, akik szűkebb hazájukból a lutheránus vallást is magukkal hozták. A város legrégebbi temploma - az úgynevezett Kistemplom - is e felekezeté. 1745-ban épült, barokk stílusban. Zömök tornya az ország első evangélikus kőtornya volt, a hódoltság idején a törökök stratégiai okokból nem engedélyezték, hogy a templomoknak kőtornyot emeljenek.

Miskolc közelségében nehéz lett volna nagyra nőni, néhány évszázadon át mégis fontos település volt Sajószentpéter. Egykori birtokosai között számos történelmi család olvasható, és számos ismert ember született a városban.

Litvánia fővárosa az idei évben kétszeresen is ünnepel - Linz mellett, az Európa kulturális fővárosa cím büszke viselője, illetve a litván név említésének millenniumi ünnepségének központja -, igazi csemegeként szolgálva a (újra)felfedezőknek. Vilniusban az utóbbi tíz évben végbemenet felújítások, fejlesztések a "csodaszerű" elhasznált kifejezéssel írhatók körül. Aki az idén úgy dönt, hogy meglátogatja a várost nem éri csalódás.

Északon Szíria, nyugaton a háborús Irak, délen a vahabita Szaúd-Arábia, keleten pedig a háborúból éppen csak kilábaló Izrael - illusztris szomszédok között Jordánia változatlanul a béke szigete a Közel-Keleten.

Málta igazán nem panaszkodhat az időjárásra. Január végén is tizenöt fok körül van a hőmérséklet, s a nyarak sem őrjítően forróak - hiszen szigetről van szó, amelyet körbevesz a hűsítő habú tenger. Így aztán a húshagyó kedd körüli napokban rendezett hagyományos karnevál sem annyira elkeseredett harc az északabbra még izmozó téllel.

A tél az Őrségben hó nélkül is különleges hangulatot áraszt. A negyvennégyezer hektáros területnek ugyanis kétharmada erdő, melyben sok a fenyves.

A Rákóczi-vár és a múzeumok mellett nem kevesebb mint 38 emlékhely idézi a rég- és közelmúltat Szerencsen.

Sokan csodálkoztak azon, hogy mi decemberben utaztunk Portugáliába. Pedig a kontinens e délnyugati csücskében a tél alkalmas városnéző, kultúratapasztaló kirándulásra.

A földvárban az a legjobb, hogy nem kell elképzelni, milyen lehetett egykor. Ma is olyan, mint amilyen volt: háromszög alakban emelt hatalmas földsánc, ahol a honfoglaló magyarok megpihentek.

Az izgága tengerparti Kocsiban (Kochi) a többségi hinduk mellett vannak keresztények, továbbá mozlimok, szikhek, dzsainisták és buddhisták, sőt, egy kis zsidó kolónia is él itt.

Mexikóban a turisták többsége Cancunt vagy Acapulcót keresi, és megnéz egy-két azték, maja romvárost is. Kalandvágyók számára azonban van egy különleges úti tippem.

Az iráni Jazd városa a földkerekség egyik legrégebben lakott települése, utcácskáiban mintha évezredeket ugranánk vissza az időben.