Költők, színészek és betyárok Sajószentpéteren
A krónikák szerint már 1281-ben királyi birtokként jegyezték, akkoriban Diósgyőr, majd Dédes várához tartozott. A 15. században megyei közgyűléseknek adott helyet és volt törvényszéke is, 1446-ban pedig országos vásárjogot kapott. Lőcse, Bártfa, és Eperjes városai évtizedekig Szentpéteren tartották gyűléseiket. Az 1890 körül kezdődött iparosítás - amikor megnyíltak a szénbányák és az üveggyár - sokat lendített a térségen.
A 14 ezer lélekszámú város a nagyüzemek bezárása után most kezd magára találni. Jól látható a folyamatos a városfejlesztés, miközben régi értékeiket sem hagyják veszni.
Megmentették Lévay József szülőházát, aki Sajószentpéter sokra tartott szülötte. Az 1825-1918 között élt költő, lelkes hazafi 1848-ban Szemere Bertalan írnokaként vett részt a pozsonyi országgyűlésen. Költészete egyszerű, többnyire a vidéki élet örömeit, öntötte verssorokba. Volt Borsod vármegye alispánja és főjegyzője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, és a Budapesti Tudományegyetem tiszteletbeli doktora. Fordított Moliere-darabokat, Shakespeare-től pedig a Makrancos hölgy és a Vízkereszt, vagy amit akartok című művek magyarítása fűződik a nevéhez. Miskolcon még életében utcát neveztek el róla.
A Kálvin téri emlékházban Lévay egykori bútorai láthatók. Az épület szomszédságában 18. századi cseh süveges boltozatú kovácsműhely kínál látnivalót, míg a tér másik végében az 1770-ban épült Gedeon-kastély ma iskolaként funkcionál. Közben már elhaladtunk a 14. században épült, majd reneszánsz és barokk stílusra átépített református templom mellett.
Pécsi Sándor, a népszerű színművész is e hely szülötte, a városban iskola viseli a nevét. Ebben alakítottak ki egy emlékszobát, amelyben a színészóriás fotóját és szerepeinek plakátjait állították ki.
Híres embernek számít még Angyal Bandi, a hírhedt alföldi betyár, aki 1760-ban nemesi családban, Szentmártonyi Ónody András néven látta meg a napvilágot a közeli Dusnokpusztán. A betyárnév második feleségéről ragadt rá. A puszták réme négy nyelven beszélt. Üldözték Borsod, Abaúj, Gömör és Hajdú vármegye pandúrjai, 1806-ban bekövetkezett haláláról viszont csak legendaszintű információk vannak.
A városból Lyukóbánya felé nyílik a Pitypalatty-völgy sok-sok természeti csodával. Ritka, védett növényfajok tucatjaival találkozhat a botanikus, a radostyáni református parókián pedig megcsodálhatjuk a 300 éves kocsányos tölgyet. Varbó mellett működik erdei iskola, és egy kiváló adottságú horgásztó. Sajólászlófalván tiszteleghetünk a falu szülötte, az első magyar színész, Egressy Gábor emlékének. A falvakban szépen karbantartott 100-120 éves parasztházak idézik a múltat, Radostyánban pedig kelta temetőre bukkantak a régészek. A helyi református lelkész, Váradi Zsolt minden évben templomtúrát szervez a völgyben, amire idén májusban kerül sor. Ezek az egyházi épületek kétszáz évesek, kivéve a kondóit a maga száz évével. A fekvés, a panoráma sok turistát csalogat erre a bükki tájra.
Info
Megközelítés: Miskolc és Kazincbarcika felől a 26. számú főúton. Vonattal Miskolc vagy Ózd irányából.
Információ: www.sajoszentpeter.hu
Szállás: Radostyáni parókia (5 fő) tel: 06 (48) 424-570
Sajószentpéter, Harica apartmanház, Kossuth út 119. |
www.radostyan.ref.hu |