Kirándulás a kőszegi Óházhoz
Ez a magyar nyelv találékonyságát bizonyító megfogalmazás azt jelenti, hogy a vasfüggöny idején a Szabóhegy csúcsától csak addig a pontig lehetett engedély nélkül menni. Ott a határőrök megállították a kirándulót. Nos, ma mintegy két kilométer után ott az autósok kénytelenek letenni a parkolóban a kocsit, mert az erdészeti magánutat vagyon- és természetvédelmi szempontból sorompó zárja el az Óház, a Vöröskereszt, a Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola és Múzeum, illetve a Hétforrás felé. Az Óházhoz az Okmányostól felfelé mintegy fél órát, a Hétvezér-forráshoz lefelé hat kilométert kell gyalogolni.
Aki a történelmi város minden pontjáról látható Óházi-kilátóig el akar érni, jó, ha turistatérképet visz magával. Ugyanis, nem mindegy, hogy szívszakadva haladunk felfelé az országos kék jelzésen, vagy az osztrák Semmeringtől mintegy 90 kilométeren át, Kőszegre vezető piros vagy sárga alapon, stilizált "A" betűt ábrázoló festéssel jelzett Alpannónia-túraútvonal mentén, vagy eltévedünk a rengetegben. Az Óház-kilátó, az egykori kőszegi Felsővár, melyet IV. Béla már 1242-ben visszafoglalt az osztrák és stájer hercegtől, tehát ennél korábbi időszakban építették. A vár az 1260-70-es években került a Kőszegre áttelepülő Németújvári család birtokába, akik később a Kőszegi nevet vették fel. Ők építették a XIII. században a mai városmagot jelentő Alsóvárat. Tehát Kőszegnek Mátyás uralkodásáig két vára is volt A Felsővár azonban a tűzfegyverek elterjedésével veszítette el hadászati jelentőségét. Az Óház-tető azonban még ma is él a néphagyományban.
A legenda szerint kincset rejt a hegy mélye a rom alatt, ahogy azt Chernel Kálmán botanikus-történész 1882-ben a feljegyezte: minden esztendő karácsonyi éjszakáján megnyílik a hegy az egykori Felsővárnál, s vakító láng csap a magasba a rejtett kincset jelezve. Mindez egy pillanat csupán, s a hegy gyomra újra bezárul, és mozdulatlanul őrzi tovább a Felsővár a kincset és Kőszeg városát. Hogy van-e a hiedelemnek alapja, nem tudni. Tény, hogy a Kőszegi család egyike volt a XIII. század legnagyobb hatalmú urainak. Az egyik családtagot, "István "ragadozó farkasként" emlegették". E várból rettegésben tartotta Dunántúlt és Kelet-Ausztriát.
A Chernel-család legkiemelkedőbb tagja Chernel István ornitológus volt. Emléküket a Címerpajzs-dűlőben található Chernel-kert őrzi. Mellette Kőszeg neves szülöttéről, a szintén ornitológus Bechtold Istvánról elnevezett látogatóközpont található.
Az út persze nemcsak romantikus, hanem szívderítő szépségű is, hisz a Csillaghúr-tanösvényen megismerkedhetünk a védett növény- és állatfajokkal: a farkaskutyatejjel, a tavaszi lednekkel, a méhfűvel, gyöngy-, és harangvirággal, a szelídgesztenyével, kocsánytalan tölggyel, csarabbal, valamint az ökörszemmel, karvalylyal, sárgarigóval vagy szajkóval.
Info
Varga László, a Kőszegi-hegységben lévő Stájer-házi Erdészeti
Erdei Iskola vezetője.
Szombathelyi Erdészeti Zrt., 9730 Szombathely, Saághy István u. 15.
Tel.: 94-514-002, 30-226-0312,
e-mail: vargal@szherdeszet.hu.
Írottkő Natúrparkért Egyesület és Tourinform Iroda. 9730
Kőszeg, Rajnis u. 7. Tel.: 36-563-120.
