Temesvár: monarchikus álom
A II. századtól lakott település, nevét a közelben folyó Temesről kapta. Károly Róbert idején nyolc évig a Magyar Királyság fővárosa volt. Fejlődésnek a török alóli felszabadulást követően indult: a Temesi bánság központja lett. Második virágkorát a dualizmus korában élte. A '89-es romániai forradalmat követően megindult megújulás, fejlődés, a főváros után a legmagasabb és leglátványosabb az országban.
Temesvár, Romániában a második legtöbb lakossal rendelkező település (több mint 310 ezer lakos), a történelmi hagyományok mentén büszke aktualizált szlogenjére: "Temesvár - a kis Bécs". A több száz éven át meghatározó nemzetiségi-kulturális sokszínűség már régen nem az, ami volt (jelenleg Temesváron - a többségi román mellett - csupán 7,5 százalék magyar, 2,25 százalék német, 2 százalék szerb lakosság él). Mégis az épületek, utcák, emberi példák, ha lassan is, de magukhoz nevelik a Ceausescu-érában betelepített tömegeket.
Döntő benyomás a Gyárvárosi zsinagóga látogatásakor ér. Évekkel ez előtt a páratlan értékű épület állagromlásának megállítását, illetve szinten tartását (a tetőzet javítási munkálatait), a bánáti román ortodox püspökség fizette. Romániában jellemzőnek egyáltalán nem mondható esemény, két helyi főpap, Nicolae Corneanu metropolita, és a 2004-ben elhunyt Neumann Ernő főrabbi hathatós felekezet-, és nemzetiségek közötti munkájának, barátságának eredménye.
A város egyik központja, az óvárosias jellegű várnegyed Dóm tere (Piata Unirii). Itt első látásra beigazolódik a bécsi érzés: a helyi Am Hofon vagyunk. Pillantásunkat először a barokk épületek által dominált téglalap alakú tér közepén álló Szentháromság-szobor (a pestisjárvány emlékére emelték), és az aránytalanul kicsi tornyokkal ellátott, osztrák barokk stílusban emelt katolikus székesegyház (mindkettőt a XVIII. század első felében építették) ragadja meg. A templom szomszédságában áll az egykori kormányzói palota, mely a nagyváradi püspöki palota után az ország második legnagyobb barokk épülete (három emeleten 450 helyiség!). Napjainkban Szépművészeti Múzeum működik benne. A tér túlsó végén van a dómmal egy időben, barokk stílusban épült szerb püspöki székesegyház, mely keleti tájolása miatt, hátat mutat a térnek. A templombelsőt Habinger bécsi festőművész freskói díszítik. A szentély két oldalán a szerb püspökség egy-egy épülete áll. A szecessziós hatású, díszes zöldre festett épület amolyan helyi cifrapalota, melynek értékes ikongyűjteménye naponta látogatható.
Az Újvárosba a kisméretű, négyzet alaprajzú egykori Fő téren át vezet az út, melyet a régi barokk Városháza (oldalában török időkből származó felirat), és az előtte álló Mária- oszlop díszíti, melynek tövében a Bánság védőszentjének Nepomuki Szent Jánosnak a szobra áll. Az innen induló sétálóutcán át jutunk az egykori Lloyd sorra, az Újváros grandiózus, központi terére (Piata Victoriei). A temesvári közösségi élet színe-java itt, a kétoldalt szecessziós és eklektikus épületek szegélyezte téren zajlik. A középen, nagy kiterjedésű zöld sziget. A tér két végén, a Román Állami Operaház, és az 1946-ban felszentelt ortodox katedrális (Románia legnagyobb temploma: 63 m hoszszú, 32 m széles, legmagasabb tornya 83,7 méter) áll. Thália papnőinek otthonát Helmer és Fellner tervei alapján építették neoreneszánsz stílusban. Az épület főhomlokzatát 1920-ban, egy sajátos, neobizánci főhomlokzattal látták el, erkélyéről 1989. december 20-án ötvenezer jelenlévő előtt kiáltották ki Temesvár városának szabad "státuszát". Napjainkban az állami opera mellett, román, magyar és német színtársulat szórakoztatja a nagyérdeműt. A Llyod soron végigsétálva, az egykori, elegáns bérpaloták kerítik hatalmába a járókelőt. Kihagyhatatlan élmény a Llyod palota étterem-kávézójában egy időtálló kapucíner vagy melange melletti rövid időzés. Érdemes betérni a közelben lévő Hunyadi-kastélyba is (a XV. században épült, majd a XIX. században újjáépített), melyben a Bánság történetét és emlékeit bemutató múzeum kapott otthont.
Az Újváros képe és az épületek többsége Székely László, a város főépítészének keze nyomát dicséri. Székely a dualizmus korában, a napjainkban is meghatározó épületekkel, terekkel, sugár-, és körutakkal, zöld övezetekkel mintegy újra rajzolta Temesvárt. A Bega folyó menti parkok (gyöngyszeme a Rózsa kert) meglátogatása mellett a város további kihagyhatatlan látnivalóit a József-, Erzsébet-, és Gyárvárosban találjuk. A Mária-szobrot (Dózsa György kivégzésének helyszíne), mellette a református templomot, ahonnan a '89-es forradalom elindult, és nem utolsósorban a fent említett, Baumhorn Lipót által mór stílusban tervezett, frízekkel gazdagon díszített zsinagógát. Az Ipari emlékek felkeresése is megérik a fáradságot: Magyarország első sörgyára (ma a Timisoareana sör főzőhelye), a Vágóhíd, a múzeumként is működő, vízszabályozási célból épült vízi erőmű, és az Eiffel-társaság által épített vashíd.
Temesváron kiváló szállás-, éttermi, szórakozási lehetőségek várják a látogatókat. A városban a román, a magyar, a német, egyes helyeken a szerb, és az angol nyelvvel egyaránt boldogulhatunk. A várost legkönnyebben a MÁV, és Malév naponta induló közvetlen járataival, vagy autóval
közelíthetjük meg. Az árak az itthonival azonosak, némely területen olcsóbbak.
