Leuven: tudás és sör

Megszámlálhatatlan olyan város, falu, építmény, természeti képződmény van a világon, mely turisták által sűrűn látogatott hely közelében fekszik, ám felkeresését idő vagy a megfelelő tájékozottság hiányában mellőzzük.

Öltöny facipővel

Tulipánok, szélmalmok, sajtok, polderek: már közhelynek számítanak Hollandiával kapcsolatban. Érdemes a kevésbé ismert és látogatott északi országrészbe is utazást tenni.

Temesvár: monarchikus álom

Ha feltennék a kérdést, hogy európai viszonylatban hol vezették be először a köztéri elektromos világítást, sokan bajban lennénk. Keressék Romániában!

Malmőben senki sem unatkozik

Magyar turisták ritkán jönnek a svédországi Malmőbe.

Időutazás Belgrádba

Egy hosszú hétvégét mindenképpen megér Belgrád: hangulata helyenként Budapesté a 70-es évekből.

 

Királyok lábnyomában

Újjáépítve, valamikori szépségében várja látogatóit Tournai városa Belgiumban, Brüsszel és Lille között. Nehéz lenne persze megmondani, melyik önmagára emlékeztet, annyiszor cserélt gazdát, élt át vérzivataros, pusztítással járó napokat, heteket, hónapokat.

Itt aztán minden ragyogóan együtt van: harangtorony, székesegyház, piactér, folyó (Scheldt) és a kirakodóvásároknak teret adó rakpart, városfal és városkapu, s persze az elmaradhatatlan városháza. Történelmi ismeretek nélkül is lenyűgöző az épületegyüttes. A főtéren-piactéren kisvendéglők sorakoznak a jellegzetes, keskeny, háromszintes házacskák tövében, a falakon a hajdan itt megalakított céhek zászlai lengedeznek.

De jobb készülni a Brüsszeltől kényelmes autózással is csupán egyórányi útra. (Lille-től legfeljebb harminc perc lehet az utazási idő, onnan is érdemes ide átrándulni.) Mert mégiscsak jó érzéssel tölti el az embert, hogy a rómaiak és híres európai királyok lábnyomait követheti itt. A város ugyanis a római kereskedelmi útnak köszönheti létét, itt haladt az áruforgalom Köln és Boulogne között. Aztán jöttek a frank törzsek és mindent leromboltak, de a Meroving uralkodók a 400-as évektől kezdve fokozatosan királyi várossá fejlesztették Tournait, amely első virágkorát a XI. és a XIV. század között élvezhette, amikor már nemcsak kereskedelmi, hanem vallási és művészeti központtá érett. Ám 1513-ban annyira megtetszett VIII. Henrik angol uralkodónak a gazdag város, hogy gyorsan elfoglalta.

A XVI. század során Németalföld részévé vált, megszenvedte a spanyol uralmat, az állandósult feszültséget katolikusok és protestánsok között. Németalföldre vetvén birtokolni vágyó szemeit, XIV. Lajos francia király is elfoglalta, s taposta azokat a köveket, amelyeken most mi lépdelünk. De az 1713-as utrechti béke után a Habsburgok kezébe került spanyol Németalföld, azaz a mai Belgium, s Tournai elvesztette francia kapcsolatait. Elszigetelődött és elszegényedett. A francia forradalom megint nyomot hagyott a településen, a rombolásét. Belgium 1830-as megalapítása után aztán békésebb idők következtek, de 1940 májusában a németek ismét súlyos károkat okoztak. Ma viszont szépen újjáépítve várja látogatóit.

A városkában érdemes hoszszabb sétát tenni. A főtéren álló harangtorony tövében találjuk az információs irodát, ahol minden szükséges tudnivalót beszerezhetünk, s ha felmegyünk az épület tetejébe, akkor nagyszerű kilátásban lesz részünk. A fő látványosság azonban a XII. századi levegőt őrző hatalmas Notre-Dame-székesegyház, amelynek Szent Lajosról elnevezett kápolnájában Rubens alkotásában is gyönyörködhetünk. Megkímélhetjük magunkat némi csalódástól, ha előre megtudakoljuk, mikor is tart nyitva, mert néhány éve nagy árvíz okozott benne károkat, s folyik a helyreállítás. Több nyelven is tájékoztat a www.tournai.be hivatalos portál.

A közeli Scheldt öntött ki, amely amúgy csendes, keskeny folyó. Évszázadokkal ezelőtt a városfal híddá változott a két partja között, s ez ma is látható. A rakparton tavasszal népünnepélyeket szerveznek, kirakodóvásárokat tartanak, akkor megtelik élettel a ma már inkább múltjából élő szerény kisváros.

Tournai központjában
Tournai központjában
Top cikkek