Mégsem káromlás

- Az athéni bíróság szerdán felmentette a Jézus Krisztusról írt könyve miatt első fokon istenkáromlás miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Gerhard Haderer osztrák karikaturistát, s megszüntette a könyv kiadására és terjesztésére kimondott tilalmat.

Szalonikiben zavargások voltak egy nigériai bevándorló halála miatt

Szalonikiben szerdára virradóra újabb összecsapások zajlottak anarchista fiatalok és a görög rendőrség között; a zavargások egy bevándorló nigériai fiatalember halála nyomán pattantak ki.

Rodoszi buli középkori díszletek között

Rodoszon is szívesen vásárolnak vicces szuveníreket a turisták.

Dühödt gyászolók a temetőben, fekete füst Athén felett

Eltemették Athénban a négy napja tartó görögországi zavargásokat kiváltó halálos incidens 15 éves áldozatát. A miniszterelnök azt ígéri, véget vetnek a zavargásoknak, ám a kormányon kívül mindenki a tüntetőkkel van. Az ellenzék már előre hozott választásokat követel. GALÉRIÁVAL

Kréta: lélegzetelállító történelem selymes homokkal

Kréta a "legek" központja: a legnagyobb görög sziget, a legrégebbi európai kultúra bölcsője és a legszebb strandok lelőhelye.

 

Kolostorok a levegőben

A két háború között még csak a nyaktörést vállalva, csörlős kosarakban, harminc méter magas lötyögő létrákon, kötélhágcsón lehetett feljutni a szerzetesek szigorú, zárt világába. Ma főszezonban óránként indulnak a turistabuszok Athéntól északkeletre, a Pindosz-hegységbe, a thesszáliai fennsíkra, a "kolostor-köztársaságba". Pontosabban abba a néhány szerzetesrendbe, amely a Meteorák vidékén még egyáltalán működik.

A Meteora szó azt jelenti, hogy a "légben lebegő". És a kolostorok valóban ott lebegnek ég és föld között az erózió által létrehozott több száz méter magas, megközelíthetetlen, bizarr sziklák tetején, mintha Merlin vagy Gandolf a felhők fölé varázsolta volna őket, pusztán azért, hogy Oszlopos Simeon a Peneiosz folyó völgyében gyönyörködhessék. Pedig az ok ezúttal is egyszerűbb: egy Athanasziosz nevű remete a vallási villongások elől menekült ide az Athos hegységből a XIV. század közepén, s alapította meg a legnagyobb sziklakolostort, a Nagy Meteorát (Megalo Meteoro). A legenda szerint persze nem maga mászta meg a négyszázhetvenöt méter magas sziklát, hanem egy sas repítette fel a csőrében tartva.

Mindenesetre divatot teremtett. A XV-XVI. században ugyanis a törökök elől menekülő szerzetesek további huszonhárom sziklakolostort építettek, s az "ortodox felhőkarcolók" (megannyi bevehetetlen erődítmény) nemcsak a keresztény hit, de a görög nyelv védőbástyáinak is bizonyultak. A Varlaam-kolostort például azon a sziklán emelték, amelyen egy Varlaam nevű remete élt. A mai napig rejtély, hogyan jutottak fel a szent életű emberek a sokszor majdnem teljesen függőleges sziklafalakon, miként titok övezi a kolostorok építésének technikáját is. Egyesek szerint faéket vertek a sziklák repedéseibe, s azok segítségével csörlőzték fel a mázsás építőköveket. Egy másik elmélet szerint papírsárkányok segítségével "repítették" helyükre az első kötélhágcsókat. A tűhegyes, meredek sziklán fekvő Russzanu-kolostor építésére még ez a "bűvésztrükk" sem kínál elegendő magyarázatot.

A "lélek fellegvárai" közül ma mindössze hatban száll ima az ég felé. Az Agiosz Sztefanosz- és a Russzanu-kolostorban apácák élnek, a Nagy Meteorában nyolc, a Varlaamban négy, az Agia Triada-kolostorban három szerzetes éldegél. Az Anapafszasz-kolostorban múzeumi őr szerepét tölti be az utolsó szerzetes, aki a másfél száz lépcsőtől kifulladt turistáktól olyan szigorú ábrázattal szedi be a néhány eurós belépti díjat, s tilt meg minden fényképezést, mintha nem is szabadtéri múzeumban lennénk, hanem autodafén.

Légben lebegő kolostor
Légben lebegő kolostor
Top cikkek