Kocsi: három nap időutazás
A hitbéli sokszínűség történelmi okokkal magyarázható: az Arab-tenger partjára épült várost monszuntól védett kikötője már évezredekkel ezelőtt kereskedelmi központtá tette. A Közel-Kelettel kialakult kapcsolatok nyomán nemcsak az áru-, de az embercsere is élénk volt. Népes zsidó közösség élt Kocsiban (Cochin), muzulmán kereskedők, szír keresztények telepedtek meg, majd 1503-ban a portugálok itt hozták létre az első európai kolóniát. Tőlük a hollandok, majd a britek vették át a terület feletti uralmat, amelyet egészen 1947-ig, India függetlenné válásáig gyakoroltak.
Kocsi ma másfél milliós nagyváros, de Ó-Kocsiban, ahol a turista számára érdekes látnivalók vannak, már-már vidékies a hangulat. A félsziget csücskében posztoló Fort Cochint a portugálok építették ki jól védett erőddé. Ma a part mentén felállított kínai hálók vonzzák ide a legtöbb látogatót - ezekkel a gémeskútszerű szerkezetekkel állítólag régen halat is fogtak, ma már inkább csak a turisták kedvéért meregetik dagály idején a zavaros vízbe, a sétány mentén árult finom halakat a nyílt vízről hozzák. Amelyikre megalkuszunk, már viszik is egy közeli étterembe, ahol kívánságunknak megfelelő módon készítik el. Ha alkonyatkor felkéredzkedünk valamelyik állványzatra, és kiülünk egy gerendára a tenger fölé, felejthetetlen naplementében lesz részünk.
Ha átballagunk a szomszédos Mattancherrybe, azt se tudjuk, hová kapjuk a fejünket. A zsidó negyed kis épületeiben ma kellemes éttermek, internetkávézók, ajándékboltok és fantasztikus régiségeket árusító üzletek működnek. Akár egy gazdagon faragott kétszárnyas fakaput vagy egy tizenöt méter hosszú, díszes hajót is megvásárolhatunk - konténerben a világ bármely részére, így Magyarországra is elszállítják. A negyed legfőbb ékessége a Paradesi-zsinagóga, amelyet 1568-ban építettek, majd többször átalakítottak. A XVII. században burkolták le a padlót a Kínából hozatott, kézzel festett csempékkel, amelyek híressé tették az épületet, és Salman Rushdie Kocsiban játszódó regényébe, A mór utolsó sóhajába is bekerültek. A csempék megóvása érdekében csak mezítláb látogatható épület kincsei közé tartoznak még a belga üvegcsillárok, valamint a zsidók jogait igazoló régi réztáblák is.
A keresztény templomok közül a Szent Ferencnek szentelt a legismertebb: a Fort Cochinban álló épületben őrizték a portugál felfedező, Vasco da Gama földi maradványait. Síremléke ma is ott látható. Nagyobb és díszesebb a Santa Cruz-bazilika, amelyet 1902-ben építettek.
Aki arra jár, szánjon három napot a régi Kocsira, és érdekes időutazásban lesz része: portugál, holland és brit stílusú lakóházakra bukkanunk a kanyargós utcákban, mecsetek, templomok, hindu kegyhelyek váltogatják egymást a pálmafák alatt, gyömbér és kardamom átható illata árad a fűszerkereskedésekből, éttermek és kávéházak, antikváriumok és galériák csalogatnak. A multikulti itt nem divat, hanem történelmi valóság már vagy kétezer éve.
Kocsi saját reptérrel rendelkezik, így belföldi járatokkal könynyen megközelíthető. Jó csatlakozása van Mumbai, Bombay repülőteréhez. A régi negyedben méltányos áron találunk tiszta, zuhanyozós vendégszobákat. Az októbertől áprilisig tartó turisztikai főidényben nem árt előre gondoskodni a szállásról. Kocsi jó kiindulópont a Nyugati-Ghat hegység nemzeti parkjainak és teaültetvényeinek meglátogatásához, illetve a keralai lagúnákon szervezett romantikus, lakóhajós kirándulásokhoz.
