Hal is akad a csepregi borúton

Lassan már a szüreti napokra készülődnek a szőlőtermelők a csepregi hegyen, az Alpokalján.

Borbál Kőszegen, Buschenschank Vaskeresztesen

Egységes és helyi borút is összeköti az osztrák határ menti térséget, melynek teljes hossza 30 kilométeres. Most szombaton borbált rendeznek.

Csempeszkopács középkori emlékei

A Gyöngyös-Rába-Sorok térségben, a 87-es főút mellett, Csempeszkopácson mesterséges dombon áll a román kori Szent Mihály-téglatemplom.

Berzsenyi-ház Egyházashetyén

Szerény, falusias otthona volt Berzsenyi Dánielnek a Vas megyei Egyházashetyén.

A natúrpark programjai a világhálón is elérhetők

A napokban kiváló ökoturisztikai célterületnek minősítette a Kőszeg központú Írottkő Natúrparkot az Európai Unió EDEN pályázatát bíráló bizottság.

 

Betegségelhárító Madonna Dozmaton

Ha (sízés után) Ausztriából hazafelé tartva nem sietős az utunk, Bucsunál érdemes egy-két órára megpihenni az alpokaljai kapu környékén. A határátkelőtől Szombathely felé haladva néhány száz méter után például római vízvezetéket mutat be az egykori vasúti megálló épülete melletti szabadtéri kiállítás.

A szomszédos Nardán XV. századi katolikus templomot, a felsőcsatári szőlőhegyben pedig - a vasfüggönymúzeum fölött - olyan kápolnát találunk, melyben szenteket ábrázoló barokk kőszobrok díszlenek. Vaskeresztes vulkánjának látványa viszont nemcsak a szemnek gyönyörű, hanem a szájnak is, hiszen jófajta vörösborok hazája. A Pinka-patak pisztrángjai megkóstolhatók a sporthorgászok borházában.

Aki pedig arra is veszi a fáradságot, hogy a szomszédos Dozmaton körülnézzen, különleges élménnyel lesz gazdagabb. A ma 210 lelkes faluban ugyanis Árpád-kori műemléket, a Szent Györgyről elnevezett plébániatemplomot találja.

A Muzsla-forrás dombján a temetőben áll az egyhajós építmény. A szentély nyolcszögletű, tornya a bejárattal együtt nyugati oldali, alá kriptát építettek. Művészettörténészek szerint egyes stíluselemei a nem messzi jáki Benedek-rendi apátsági vagy a cisztercita rend építési hatásait mutatják. A község rendezettsége középkori települést feltételez. A korabeli Egyházasdozmat elnevezés az Árpád-kor egyházszervezésére utal. A templom körüli épületek azt bizonyítják, hogy a falu nemzetségi szállásterület volt. Első írásos emlékek szerint a templom már 1453-ban állt. Falai római kori sírköveket - köztük Publius Maecius Sabinusnak, a XV. Apollinaris legio veteránjának állítottat (a Savaria Múzeumban őrzik) - is takarnak. Érdekesség, hogy az alapok római kori villára épülhettek. Erre a tájolásból lehet következtetni.

A ma is nyitva tartó templom legértékesebb, ritkaságszámba menő kincse a fából faragott Mária a Gyermekkel-szobor. A XVI. század eleji, rúdra szerelt alkotás azt ábrázolja, hogy Madonna a felhőkből emelkedik ki, hosszú haja a hátára hull, rajta a testtel egybefaragott sugaras napkorongarc. Ikonográfiai gyökere részben a magyar mitológia napasszonya, mely a döghalállal pusztító sárkánytól menti meg fiát, s elrejti háta mögé, de a besugárzás elpusztítja a betegséget. Így alakul át a szobor betegségelhárító Madonnává.

A templomkarzat alatt egy gótikus zárókőből faragott szenteltvíztartó látható. A XVIII. századból való a gazdagon díszített főoltár, a két mellékoltár és a szószék. A Szent György-képet idősebb Dorfmeister István készítette. A templom 1690-ben leégett, majd 1707-ben barokk stílusban újjáépítették. Az évszázadok során háborúk, tűzvészek pusztították. A település lakossága azonban mindig újjáépítette. 1936-ban Steffek Albin kifestette, de a II. világháború után romos állapotban volt. Felújítása 1993 óta folyik.

A dozmati Szent György-templom oltára
A dozmati Szent György-templom oltára
Top cikkek