Bordíszmű

Szinte már a körülményekkel és előzményekkel eldőlt, hogy az Anthony Gall és társai (Csaba Kata és Pintér Tamás) által tervezett pincészetet inkább méltatni jöttünk - aki ilyen helyre fektet be, az a terveket és a minőséget sem bízza a véletlenre.

Lisszabonban ma hozzák nyilvánosságra, hogy az ókori mirákulumok mintájára mely ma is létező építményeket választották meg az emberek a világ új hét csodájának.

Séta a Bauhaus Tel-Avivban

1909-ben összegyűlt pár tucat család, hogy Jaffóból kivonulva kövek feldobásával sorsolja ki, melyikük hol építse föl házát. VIDEÓ

Ha egy nap Isztambulban, akkor Sultanahmet

Célszerű előre megtervezni a programot Isztambulban, ugyanis a 13 millió lakosú, dombokra épült nagyváros csaknem húszezer látványossággal dicsekedhet.

Toronyház miatt bukhat a szentpétervári világörökség

A szentpétervári önkormányzat engedélyt adott a Gazpromnak az úgynevezett Ohta központ felépítésére: annak 400 méter magas központi felhőkarcolója a műemléki belváros szinte minden pontjáról látható lesz, és nem kizárt, hogy emiatt a város jelentős része lekerül az UNESCO Világörökség-listájáról.

További friss hírek

Utazás

Cukorsüvegek a Hegyalja kapujában

2009-02-02 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Múzeumok-kiállítások Történelmi emlék Vallási emlékek borászat kirándulás utazás világörökség Észak-Magyarország építészet

A Rákóczi-vár és a múzeumok mellett nem kevesebb mint 38 emlékhely idézi a rég- és közelmúltat Szerencsen.

Miskolc irányából áthaladunk a 37-es számú főúton a Világörökség Kapuzat 18 méter magas oszlopai között. Itt érdemes beiktatni egy megállót, mert a toronyszerű építményben helyet kapott a Hegyaljáról készült turisztikai információs pont és egy kilátó. Akinek addig nem voltak kellő ismeretei a tájegységről, onnantól már némi tudással felvértezve vághat neki az egykori Rákóczi-birtok megtekintésének.

Az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál, a Szerencs és a Takta-patak összefolyásánál ősidők óta élnek emberek. A térség fekvésénél fogva mindig stratégiai fontosságú hely volt, ezért gyakran került a hadak útjába. Mezővárosi rangot 1490-ben kapott, ám igazi jelentős településsé a XVII. században vált, amikor már a Rákóczi-család birtokolta. Ők építették tovább a várat, amelynek megerősítették a külső falait, és megtoldották két olasz bástyával.

A város legjelentősebb eseménye az 1605-ös esztendőhöz köthető, amikor a református templomban április 17-20. között megtartott országgyűlésen Bocskai Istvánt Erdély és Magyarország fejedelmévé választották. Ezután Szerencs szabad királyi városi rangot kapott.

A vár 1991-től a Zempléni Múzeumnak ad helyet, ahol megtekinthető a helytörténeti kiállítás és az ex libris kollekció mellett Magyarország legnagyobb képeslapgyűjteménye, ami 860 000 darabból áll. Érdemes megszemlélni a város legjelentősebb műemlékét, a helyreállított várat és a várkertet is. A Rákóczi-erődítménybe vezető út mellett kikerülni sem lehet az 1910-ben épült egykori Községi Fürdőt, mai nevén a Szerencsi Fürdő és Wellnessházat.

A templomok közül a már említett XIII. századi a legrégebbi. Román stílusban épült, majd 1480-ban gótikus tornyot kapott. Harangját 1646-ban öntötték, az altemplomban pedig Rákóczi György kriptája látogatható. A város római katolikus temploma 1764-ben készült el, a barokk stílusú épületet látványos csehsüveg boltozat fedi. Előtte Nepomuki Szent János XVII. századi szobra áll. Az egyház másik templomát 2002-ben adták át a 37-es főút mellett. Ez a rendhagyó, sátorformájú építmény a honfoglaló Árpád vezér sátrát jelképezi, míg a falként emelkedő feltöltés a közeli Takta földvárra utal.

A görög katolikusok részére 1716-ban építtetett parochiát Rákóczi Julianna, ez 1799-ben nyerte el végső formáját. Kiemelkedő értéke a hatszintes, rokokó és copf faragásokkal díszített ikonosztáz.

A kegyeletteljes séta után megszomjazik a kiránduló, ezért legjobban teszi, ha felkeresi az Alsó- vagy Felső-pincesorokat, esetleg a Széchenyi köz pincészeteit, amelyek tartalma bizonyítja: a borvidék peremén is lehet igazi hegyaljai nedűket kóstolgatni. A város vendéglői ugyancsak felkészülten várják a látogatókat, a Buffalo Bill Western és a Sörház étterem nagyobb létszámú csoportok étkeztetését is vállalja. A frissen sült és egy pohár üdítő vagy bátorító után már nem kívánjuk annyira az édességet, pedig a Gyár úti cukormúzeum a következő állomásunk.

Az 1889. december 10-én átadott szerencsi cukorgyár, majd az 1923-ban épült csokoládégyár alaposan beírta magát hazánk édesiparába. Az alapítás centenáriumán hazai és nemzetközi cukortermékekből nyitottak kiállítást. Az egyre gyarapodó gyártörténeti múzeum Európa harmadik és hazánk egyetlen cukorgyűjteménye. Mielőtt a termékeknél nosztalgiáznánk, levetítik a látogatónak a cukorgyártás technológiai folyamatát: hogyan lesz a cukorrépából apró cukorszemcse? Az épületben aztán megcsodálhatjuk öt földrész csomagolástechnikáját, illetve a 45 ország 95 cukorgyárából érkezett cukormintákat. Külön szekrényben tárolják a minőségéről mindig híres Szerencsi Cukorgyár 1894-től készült termékeit, közöttük sok-sok cukorsüveget. Az édes kis séta után érdemes időt szakítani a térségre. Monokon áll Kossuth Lajos szülőháza, de érdekes színfoltnak ígérkezik a német nemzetiségű falu, Rátka, valamint Tállya Rákóczi-kúriája, Maillot-kastélya, és a híres Rákóczi-pince is.