Bizonyos tekintetben a NATO hálával tartozik Vlagyimir Putyinnak, amiért kirántotta a szervezetet identitásválságából. A magyar katonai kiadásoknak a jelenlegi árakon 3600 milliárd forinttal kellene emelkedniük, hogy elérjük az észak-atlanti szervezet által megkövetelt átlagot.

A hónap egymillió dolláros kérdése, sikerül-e az új ukrán elnöknek, Petro Porosenkónak tartós békét teremteni az ország keleti, szeparatisták által uralt részein. Ha nem sikerül megbékélni a délkeleti országrésszel, és ott fennmarad egy alacsony intenzitású krónikus fegyveres konfliktus kis létszámú, mozgékony, városi gerillacsoportokkal, plusz jelentős politikai háttérrel, Ukrajna gazdasági túlélése is kétségessé válhat. És a kelet-európai ország életképessége magyar nemzeti érdek is.

A szabadesésben zuhanó ukrán gazdaság felé tavaly két – egyáltalán nem önzetlen – segítő kéz nyúlt, Moszkváé és a Nyugaté. A felajánlott segítség nagyjából azonos nagyságrendű volt, az akkori elnök, Viktor Janukovics a kettő közül az orosz kezet fogadta el.

Két héttel a 2014. januári Putyin–Orbán találkozó után, január végén Arkagyij Dvorkovics orosz kormányfőhelyettes megerősítette a horvát Jutarnji Listnek országa érdeklődését a Mol INA-részesedése iránt.

Feltéve, hogy nem repül másodpercenként 1300 méternél nagyobb sebességgel. Szíria Magyarország GDP-jének hozzávetőlegesen a felét produkálja, az oroszoknak köszönhetően mégis elképesztő méretű légvédelmet tart fenn. A köd továbbra sem oszlik a török Phantom lelövése körül.

Vlagyimir Putyin úgy akar bevonulni a történelembe,mint a Szovjet unió széthullásával megtépázott orosz nagyhatalmi érdekek érvényesítője. A jövendőbeli orosz vezetés ezért kettős stratégiai célt tűz ki maga elé: óriási eszközöket fog az atomütőerő fenntartására-fejlesztésére és (a Baltikum kivételével) a posztszovjet térség feletti ellenőrzés megszilárdítására fordítani – mondta a Népszabadságnak Dmitrij Szuszlov, az egyik legbefolyásosabb orosz kutatóintézet, a moszkvai Kül- és Védelempolitikai Tanács kutatási igazgatóhelyettese.

Vlagyimir Putyin úgy akar bevonulni a történelembe, mint a Szovjetunió széthullásával megtépázott orosz nagyhatalmi érdekek érvényesítője. A jövendőbeli orosz vezetés ezért kettős stratégiai célt tűz ki maga elé: óriási eszközöket fog az atomütőerő fenntartására-fejlesztésére és a posztszovjet térség feletti ellenőrzés megszilárdítására fordítani.

Alekszandr Knyazev, az orosz tudományos akadémia kelet-kutató intézetének egyik szakértője szerint a Kreml gyakorlatilag eldöntötte, elköti az Afganisztánban harcoló NATO-erők legfontosabb ellátási köldökzsinórját, az északi utánpótlási útvonalat (NDN). A lépés Magyarországot is fájdalmasan érintené.

Rendkívüli állapotot hirdetett Nazarbajev kazah elnök a nyugat-kazahsztáni Zsanaozen (volt Novij Uzeny) városában, ahol a zavargásokban az ügyészség szerint legkevesebb tizenhárman vesztették életüket és több tucatnyian megsebesültek.

„Ha már nincs pénzetek, legalább okosan költsetek” – mondják manapság a NATO főhadiszálláson. A politikai szembenálláson túl a visegrádi négyek katonai együttműködésével sincs rendben minden: Varsót inkább egy francia–lengyel–német trojka érdekli, de a csehek is inkább Párizs és Berlin fellépésére várnak.

Az ajtót ugyan nem csapták egymásra, de keserű szájízzel keltek fel a tárgyalóasztaltól mind az amerikaiak, mind a NATO illetékesei, mind pedig az oroszok. A tervezett közös rakétavédelmi rendszerből, a Barack Obama elnök által bejelentett óra-újraindítás „gyermekéből” egyelőre nem lesz semmi.

Keserű szájízzel keltek fel a tárgyalóasztal mellől mind az amerikaiak, a NATO illetékesei, és az oroszok is. Úgy tűnik, a tervezett közös rakétavédelmi rendszerből, a Barack Obama elnök által bejelentett óra-újraindítás "gyermekéből" egyelőre nem lesz semmi, ehelyett mindkét fél a maga útját járja.

Az afganisztáni katonai-biztonsági felelősségvállalás átruházásának keretei 2014-ig nagyjából adottak, a gazdasági-politikai felelősségvállalás átadásáról még ez sem mondható el. A Világbank szerint Afganisztán bruttó nemzeti termékének (GDP) 97 százaléka az ott tartózkodó külföldi katonai erőtől, egészében véve a külföldi jelenléttől, segélyprogramoktól függ. Így ez a rendszer, kormányzat alig látszik életképesnek, ha a külföldi katonai erő nagy része három és fél esztendőn belül elhagyja az országot.

Az Oszama bin Laden-ügy legfrissebb mozzanataként a pakisztáni hatóságok visszaadták az USA-nak a szupertitkos lopakodó helikopter roncsait.

– Amint úgy érzik, hogy egyensúlyban tudják tartani a költségvetésüket, csatlakozzanak az eurózónához – tanácsolja Magyarországnak lapunk hasábjain keresztül Robert Mundell Nobel-díjas közgazdász, aki az euró létrejöttében aktívan részt vett.

Bevetés esetén a magyar légierő nagy előnye lenne, hogy pilótái jól ismerik a Líbiában hadrendben álló szovjet/orosz gyártmányú légvédelmi rakéta- és radarrendszereket. Szombaton 220 célpontból húszat megsemmisítettek a szövetséges légitámadásban.

Megkétszereződött tavaly a Tajvanra irányuló magyar export, meghaladva a 100 millió dollárt. A politikai konfliktusok ellenére Tajvan aktívan közreműködik Kína globális gazdasági stratégiájának az érvényesítésében.

Lehet, hogy a vártnál korábban térhetnek haza az Afganisztán Baglan tartományában szolgáló magyar katonák. A koalíciós erők legfőbb, tartományi szintű katonai szervezeteinek távozását sürgette Hamid Karzai afgán elnök, mondván a PRT-k akadályozzák az afgánokat az ország feletti ellenőrzés átvételében.A NATO-tagok nem reagáltak, de Baglan lehet az első régió, ahonnan elindul a nyugatiak kivonulása.

A Dzsavad kán életéről szóló alkotást Európában először a zsúfolásig megtelt Örökmozgó moziban mutatták be. A két nép sorsa hasonló – magyarázza Sabir Rustamkhali parlamenti képviselő.