A Népszabadság információi szerint jogi kifogások sorozatát fogalmazta meg az adatvédelmi hatóság vezetője a parlament előtt lévő atomtörvény-módosítással kapcsolatban. Amennyiben a mindent titkosító jogszabályt elfogadják, hazai és nemzetközi eljárások sora indulhat el a jogsértő szabályozás miatt.

A kormány bejelentette: aláírták a megvalósítási megállapodásokat Oroszországgal a paksi bővítésről, a dokumentumok tartalma (így a beruházás ára is) azonban üzleti titok. Az EU által erős fenntartásokkal kezelt magyar-orosz nukleáris együttműködésből ki lehet ugyan hátrálni, ennek költségeit azonban a magyar félnek kell állnia.

Aláírták a megvalósítási megállapodásokat Oroszországgal a paksi bővítésről. Mindez azt jelenti, hogy az Orbán-kabinet nem törődik sem a beruházást esetleg ellehetetlenítő brüsszeli jogi eljárásokkal, sem Oroszország gazdasági helyzetének megrendülésével, hanem az aggályok ellenére felgyorsítja a projektet.

Az atomerőmű bővítése kapcsán Aszódi Attila kormánybiztos úgy fogalmazott: „Úgy készítjük elő a szerződést, hogy ha az Európai Bizottság elutasítja a projektet, Magyarország ki tud lépni belőle.”

A bővítési kormánybiztos tagadja, hogy a kormány túlságosan előreszaladt volna a paksi projektre szánt kiadással úgy, hogy a projekt még az engedélyezés előkészítésénél tart, és számos jogi, pénzügyi és műszaki kérdés még nyitott.

Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója szombattól, 2026. december 31-ig, a Miniszterelnökség - az erről szóló nemzeti fejlesztési miniszteri rendelet a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg.

Arra a kérdésre, hogy név szerint kikből áll a paksi bővítést előkészítő bizottság, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta, hogy tízből. Arra, hogy milyen ütemterv szerint és hol tart az oroszokkal tervezett újabb megállapodások előkészítése, azt közölte, hogy folyamatban van. Ő kezeli az oroszoknak fizetendő hatezermilliárdunkat.

A vizsgálható paraméterek alapján a legnagyobb korrupciós kockázatú állami beruházások közé tartozik a tervezett paksi bővítés – derült ki az Energiaklub és a Heinrich Böll Alapítvány szakmai konferenciasorozatának keddi, a nukleáris projektek „közpénzügyi” elemzésével foglalkozó állomásán. Elhangzott az is: a korrupcióveszély csökkentésére alkalmas eszközök közül a magyar kormány eddig egyiket sem alkalmazta a projektnél.

Gyakorlatilag felmondhatatlan szerződést kötött a magyar kormány Oroszországgal a paksi bővítésről – hangzott el az Energiaklub és a Friedrich Ebert Stiftung csütörtöki budapesti konferenciáján, ahol a beruházás geopolitikai vonatkozásairól tanácskoztak. A meghívott szakértők közül ketten is úgy foglaltak állást, hogy Európában piaci alapon nem lehet atomerőművet építeni.

Olyan állításokat fogalmazott meg a kormány a paksi atomerőmű üzemanyag-szállításaival kapcsolatban, amelyek egyszerre biztosan nem lehetnek igazak: néhány hete még a vasúti szállítás – és annak biztonságossága – mellett érvelt, most viszont repülőn érkeztek új fűtőanyagok Paksra, mert ez „növeli az üzemanyag-ellátás biztonságát".

Az állam kivásárolja az állami MVM-ből a paksi atomerőmű bővítését intéző céget. Így legalábbis értelmezhetőbbé válik a fejlesztésre felvett magyar-orosz államközi hitel.

A 2009-es válság miatt összedőltek az áramrendszert irányító Mavir addigi derűs áramfogyasztás-növekedési előrejelzései, de ettől a cég nem vált számottevően borúlátóbbá. Előrejelzéseiken ezermilliárdok elköltése, például a Paksi Atomerőmű bővítése alapul.

A Roszatom mint üzleti partner pénzügyi, biztonsági, politikai és környezetvédelmi szempontból is nehezen vállalható kockázatforrás – derül ki abból a jelentésből, amelyet a Greenpeace International készített az orosz állami atomenergetikai vállalat tevékenységéről. A gazdag forrásanyagra támaszkodó, esettanulmányok sokaságát feldolgozó dokumentum szerint nagyon nehéz jól kijönni egy olyan bizniszből, amelyben az orosz cég is érdekelt.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország nagyon sokat veszíthetett volna, ha nem köti meg a Paksi Atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó megállapodásokat.

Az EU-tagállamok legnagyobb energiabiztonsági kockázata az Oroszországtól való függés. Az uniós energiapolitika legfontosabb rövid távú célja ennek a kitettségnek a csökkentése – derül ki az EU készülő energiabiztonsági stratégiájából. A kormányok bizonyos területeken radikális irányváltásra kényszerülhetnek.

Az „olcsó” paksi atomerőmű jelenleg megawattóránként 40-45 euróért adja az áramot az államnak, a szabadpiacon ugyanez 35 euróba kerül, az új paksi blokkok viszont 80-90 euróért fogják előállítani – hangzott el kedden egy szakmai konferencián.

A magyar kormány szerint minden rendben volt a sérült paksi fűtőelemek Oroszországba szállításának uniós engedélyezésével, az Európai Bizottság szerint viszont nem – röviden így lehet összefoglalni az ügylettel kapcsolatban Magyarországon, illetve Brüsszelben született dokumentumok tartalmát. Az ellentmondás egyelőre feloldhatatlannak tűnik.

„Itt a piros, hol a piros?”-t játszik a magyar kormány az Európai Unióval a 2003-as paksi üzemzavar során megsérült, immár Oroszországban lévő fűtőelemekkel. A lapunk által rekonstruálni próbált eseménysorból a nukleáris biztonságot szavatolni hivatott szisztéma működési zavaraira és a szabálykerülést normává emelő kormányzati gyakorlatra is következtetni lehet.