galéria megtekintése

Orbánéknak volt sürgős a három új paksi döntés

2 komment


Hargitai Miklós

A kormány bejelentette: aláírták a megvalósítási megállapodásokat Oroszországgal a paksi bővítésről, a dokumentumok tartalma (így a beruházás ára is) azonban üzleti titok. Az EU által erős fenntartásokkal kezelt magyar-orosz nukleáris együttműködésből ki lehet ugyan hátrálni, ennek költségeit azonban a magyar félnek kell állnia.

Lapunk értesülései szerint a Paks II projektcég vezetői írták alá (vélhetően Moszkvában) azt a három megvalósítási megállapodást, amelyek a tervezett paksi bővítés részleteit rögzítik. Az Oroszországgal kapcsolatos friss fejlemények fényében elkapkodottnak tűnő megegyezés súlyos konfliktusforrássá válhat Magyarország és az EU között: az Európai Bizottság eljárást folytat Magyarországgal szemben a tiltott állami támogatás gyanúját fölvető hitelkonstrukció miatt, és ilyenkor – a beadvány befogadásától a Bizottság döntéséig – az uniós jog alapján nem lehet újabb lépéseket tenni a megvalósítás felé. Úgy tudjuk, erre írásban is felhívták a magyar kormány figyelmét Brüsszelből.

Fotó: Paksi Atomerőmű / Sajtóosztály

A jelek szerint az Orbán-kabinet nem törődik sem a beruházás sorsát érintő uniós jogi procedúrákkal (a napokban egy második vizsgálatot is kezdeményezett Jávor Benedek EP-képviselő a beruházási tender elhagyása miatt), sem Oroszország gazdasági helyzetének megrendülésével, hanem az aggályok ellenére felgyorsítja az előkészítést. Ez az ügy ismerői szerint szorosan összefügg a Déli Áramlat csődjével és az uniós támogatások lehívásának nehézségeivel: az állami megrendelésre váró közműcégeknek szükségük van olyan nagy volumenű projektekre, amelyek lekötik a kapacitásaikat.

Mint emlékezetes, 2014 januárjában a kormány államközi megállapodást kötött Oroszországgal a paksi bővítésről. Az egyezmény alapján két új atomerőművi blokk építését készítik elő, ezeket a tender nélkül kiválasztott orosz Roszatom kivitelezi, nagyrészt orosz devizahitelből. A korábbi bejelentések az egyezményhez, illetve az időközben megkötött hitelszerződéshez kapcsolódva három megvalósítási megállapodásról szóltak: az egyik az erőmű tervezésére és építésére vonatkozó feltételeket, a másik a jövőbeni működtetés és karbantartás feltételeit rögzíti, a harmadik pedig az üzemanyag-ellátás és a kiégett üzemanyag kezelésének feladatait határozza majd meg.

 

Aszódi Attila bővítési kormánybiztos nemrég éppen lapunknak erősítette meg: a kormány arra törekszik, hogy még ebben az évben tető alá hozza a megállapodásokat. Kormányzati álláspont szerint sem Oroszország gazdasági helyzetének megrendülése, sem a Nyugat és Oroszország közötti konfliktus kiéleződése nem olyan ok, ami miatt a paksi bővítési terveket revideálni kellene. A kormány azt sem tekinti mérlegelési szempontnak, hogy a fentebb említett uniós eljárások bármelyike nyomán a magyar állam a bővítési egyezmény módosítására kényszerülhet.

A megvalósítási megállapodásokban számos, a beruházással kapcsolatos kulcskérdésről kell dönteni, így például arról is, hogy pontosan mennyiért építené meg a Roszatom a tervezett két új blokkot, mi számít bele ebbe az összegbe az elmaradhatatlan csatlakozó beruházások (hűtés, áramszállító hálózat fejlesztése, szivattyús-tározós erőmű vagy más áramtárolási megoldás, tartalék-erőművi kapacitás) közül, milyen szerepet játszik az orosz fél az üzemeltetésben, mi történik a két új blokkban termelődő nukleáris hulladékkal, és mekkora lesz a hulladékkezelés költsége.

Ezek a dilemmák szóba kerültek az Energiaklub tegnapi budapesti szakmai konferenciáján is, ahol Aszódi Attila volt az egyik előadó, érdemi válaszokat azonban nem adott. Perger András, az Energiaklub szakértője felidézte, hogy az elmúlt öt évben csak perek árán jutottak információkhoz a bővítéssel kapcsolatban: eddig öt pert indítottak, és a bíróság végül mindig nekik adott igazat, ennek ellenére az állami MVM, a Paks II projektcég és a fejlesztési tárca továbbra is titkolózik.

Fotó: M. Schmidt János / Népszabadság

A mostani megállapodásokat például üzleti titokra hivatkozva nem hozzák nyilvánosságra, és emiatt a beruházási árról is csak annyi tudható, hogy 12,5 milliárd euró alatt lesz – de az már nem publikus, hogy mi van benne ebben a keretösszegben, és mit kell a magyar államnak egyéb forrásokból (vagyis az orosz hitelen és a 21 százaléknyi magyar önrészen felüli ráfordításokból) finanszíroznia. Így utólag azt is nehéz lesz megállapítani, hogy történt-e költségtúllépés, vagy módosult-e a szerződés műszaki tartalma.

A konferencián az is elhangzott, hogy az új blokkok a működésük első 21 évében kilowattóránként 30 forintos áron fognak áramot termelni, ami a jelenlegi paksi termelői ár háromszorosa.

Aszódi leszögezte: a megegyezésből ki lehet hátrálni (például egy esetleges uniós tiltás esetén), de a beruházó felmerült költségeit meg kell téríteni, vagyis a visszalépés kockázatát a magyar fél viseli.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.