Orbánéknak volt sürgős a három új paksi döntés

Aszódi Attila bővítési kormánybiztos nemrég éppen lapunknak erősítette meg: a kormány arra törekszik, hogy még ebben az évben tető alá hozza a megállapodásokat. Kormányzati álláspont szerint sem Oroszország gazdasági helyzetének megrendülése, sem a Nyugat és Oroszország közötti konfliktus kiéleződése nem olyan ok, ami miatt a paksi bővítési terveket revideálni kellene. A kormány azt sem tekinti mérlegelési szempontnak, hogy a fentebb említett uniós eljárások bármelyike nyomán a magyar állam a bővítési egyezmény módosítására kényszerülhet.

A megvalósítási megállapodásokban számos, a beruházással kapcsolatos kulcskérdésről kell dönteni, így például arról is, hogy pontosan mennyiért építené meg a Roszatom a tervezett két új blokkot, mi számít bele ebbe az összegbe az elmaradhatatlan csatlakozó beruházások (hűtés, áramszállító hálózat fejlesztése, szivattyús-tározós erőmű vagy más áramtárolási megoldás, tartalék-erőművi kapacitás) közül, milyen szerepet játszik az orosz fél az üzemeltetésben, mi történik a két új blokkban termelődő nukleáris hulladékkal, és mekkora lesz a hulladékkezelés költsége.

Ezek a dilemmák szóba kerültek az Energiaklub tegnapi budapesti szakmai konferenciáján is, ahol Aszódi Attila volt az egyik előadó, érdemi válaszokat azonban nem adott. Perger András, az Energiaklub szakértője felidézte, hogy az elmúlt öt évben csak perek árán jutottak információkhoz a bővítéssel kapcsolatban: eddig öt pert indítottak, és a bíróság végül mindig nekik adott igazat, ennek ellenére az állami MVM, a Paks II projektcég és a fejlesztési tárca továbbra is titkolózik.

Fotó: M. Schmidt János / Népszabadság

A mostani megállapodásokat például üzleti titokra hivatkozva nem hozzák nyilvánosságra, és emiatt a beruházási árról is csak annyi tudható, hogy 12,5 milliárd euró alatt lesz – de az már nem publikus, hogy mi van benne ebben a keretösszegben, és mit kell a magyar államnak egyéb forrásokból (vagyis az orosz hitelen és a 21 százaléknyi magyar önrészen felüli ráfordításokból) finanszíroznia. Így utólag azt is nehéz lesz megállapítani, hogy történt-e költségtúllépés, vagy módosult-e a szerződés műszaki tartalma.

A konferencián az is elhangzott, hogy az új blokkok a működésük első 21 évében kilowattóránként 30 forintos áron fognak áramot termelni, ami a jelenlegi paksi termelői ár háromszorosa.

Aszódi leszögezte: a megegyezésből ki lehet hátrálni (például egy esetleges uniós tiltás esetén), de a beruházó felmerült költségeit meg kell téríteni, vagyis a visszalépés kockázatát a magyar fél viseli.