A jelentős termeléskiesést okozó megbízhatósági hiányosságokkal is összefügg, hogy a Roszatom folyamatos defenzívában van a hazai pályának számító oroszországi energiapiacon.
|
Függés lesz vagy per – állítja a Greenpeace
Népszabadság |
2008-ban az orosz kormány 42 új reaktor 2020-ig történő oroszországi megépítését hagyta jóvá. 2009-re a Roszatom terveit felülvizsgálták, és ekkor 2020-ig csupán 23 hagyományos reaktor megépítését irányozták elő. 2013-ban tovább szűkítették a programot, ezúttal 16 reaktorra, az idei frissítés után pedig már csak 14 reaktorral számolnak. Nem jobb a helyzet a külpiacokon sem: maga a Roszatom 2012-ben még 30 építés alatt álló reaktorfejlesztésről számolt be, 2014-ben a vállalat honlapja már csupán 13 kivitelezés alatt álló reaktort említ. A valóságban azonban az említett blokkok közül mindössze négy építkezés kezdődött el: kettő Kínában, egy Indiában, egy pedig Belorussziában (a többinél legjobb esetben is a terület előkészítésénél tartanak) – írja a Greenpeace jelentése.
Az eddigi Roszatom-projekteknél általános a késés és a költségtúllépés. A kínai tianvani reaktorokat 2004-ben és 2005-ben kellett volna a hálózatra kapcsolni, de ez mindkettő esetében két évet késett, és utána egy éven belül mindkettőt le kellett állítani karbantartás végett. Hasonló problémák merültek föl az indiai kudankulami VVER-1000 típusú reaktor esetében: a kivitelezése 2002 márciusában kezdődött meg, végül 2013-ban, hat évvel az eredeti céldátumot követően sikerült a hálózatra kapcsolni a blokkot.
|
A tervezett belenei atomerőmű építkezési helyszíne Bulgáriában
Stoyan Nenov / Reuters |
A Roszatom Bulgáriában a volt kommunista utódpárttal, a Bolgár Szocialista Párttal (BSP) egyeztetett atomerőmű kivitelezéséről. Amikor a Szocialista Párt elveszítette a választást, és a kormányzást a jobboldali Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) vette át, az új kormány egy független szakértőt (HSBC Holdings) bízott meg a projekt pénzügyi átvilágításával. A leginkább a Roszatom dokumentumai és a szerződések áttekintésére szorítkozó vizsgálat eredménye szerint az eredeti kontraktusban szereplő 4 milliárd euró helyett 10,15 milliárd euróra lett volna szükség a befejezéshez, azon az áron viszont a Belenébe tervezett erőmű sosem tudott volna rentábilissá válni, ezért a kormány a beruházást leállította, addigra azonban egymillió eurót már elköltöttek.
A sorozatos problémákra és kudarcokra részben a cég múltja és struktúrája ad magyarázatot. A Roszatom valójában nem is egy vállalat, hanem egy korábbi minisztériumnak (Minatom) a kormányzattal szorosan összefonódott utódszervezete.
„A Roszatom üzemelteti Oroszország atomerőműveit, felelős a nukleáris reaktorok exportjáért, a nukleáris technológia fejlesztéséért, az atomhulladék tárolásáért és ártalmatlanításáért, a plutónium-újrafeldolgozó üzemekért, az urániumbányászatért és -dúsításért, a nukleáris üzemanyagok előállításáért, az atomjégtörőkért, a nukleáris fegyvereket gyártó vállalatokért” – áll a jelentésben.
A konglomerátumot ténylegesen a Oroszországi Föderáció elnöke és az orosz kormány irányítja, vezetőit közvetlenül az elnök (Putyin) nevezi ki. A céget jelenleg Szergej Kirijenko volt orosz kormányfő igazgatja. Az orosz törvények szerint sem az orosz szövetségi, sem a helyi hatóságok nem befolyásolhatják a Roszatom tevékenységét. A vállalatcsoport mentes a működésére, kiadásaira vagy vagyonfelhasználására vonatkozó adatok közzétételi kötelezettségétől, és a vezérigazgató jogosult bármely céges információ államtitokká minősítésére.
|
Szergej Kirijenko Roszatom-vezér tradicióknak megfelelő fogadtatása kenyérrel és sóval az osztroveci atomerőmű épülésének a helyén. Behintik Magyarországot is
Vasily Fedosenko / Reuters |
„Mindez kizárja a korrupciós, minőség-ellenőrzési és biztonsági problémák megelőzését segítő nyilvános felügyelet és vizsgálatok lehetőségét” – állítja a Greenpeace. Tény, hogy a Roszatom működéséhez feltűnően sok olyan eset kapcsolódik, amelyek az átláthatatlanságra vezethetők vissza. Tipikus példa a Leningrád 2 reaktor építése során történt baleset, amelynek során 2011. július 17-én a containment épület egy 600-800 tonnás merevítő vázszerkezete a saját betonkeretére zuhant. A vázszerkezet súlya alatt a betonkeret megrepedt, és végül újra kellett építeni, ami sokmilliárdos többletköltséget és egyéves csúszást okozott. A balesetet a felhasznált anyagok rossz minősége okozta.
A Greenpeace jelentése szerint a Roszatomot átszövi az a típusú korrupció, amelynek lényege, hogy magas minőségű és költségű beszerzéseket számláznak, de sokkal gyengébb, ellenőrizetlen forrásokból származó részegységeket építenek be töredékáron, a dokumentációt pedig meghamisítják. 2009 és 2012 között a Roszatom 68 felső vezetőt és 208 középvezetőt bocsátott el korrupciós ügyek miatt. A fentebb már említett kalinyini erőmű 2014 februárjában készült vizsgálati jelentése szerint a jelenlegi beszerzési eljárások nem tudják megakadályozni a bizonytalan minőségű berendezések és alkatrészek felhasználását, illetve a kellő színvonalat el nem érő alvállalkozók igénybevételét.
|
Greenpeace-tüntetés három éve Moszkvában a Roszatom székháza előtt. „Szórd a szélbe a pénzed!”
Alexander Natruskin / Reuters |
A Greenpeace tanulmánya azt is megállapítja: a Roszatom nem rendelkezik semmiféle különleges megoldással olcsó nukleáris energia termelésére. A látszólagos olcsóságot úgy mutatják ki, hogy a költségeket nem teljes mértékben maga a nukleáris iparág fedezi, hanem egy részét a lakosságra terhelik – mind belföldön, mind pedig a reaktorok exportja során külföldön.
Mindez minimális külső ellenőrzéssel és a környezetvédelmi előírások negligálásával párosul. Fontos költségcsökkentő tényező például, hogy a Majak nukleárishulladék-feldogozóban, ahová elvileg Paks II hulladéka is kerül majd, a folyékony sugárzó hulladékot egyszerűen a talajba sajtolják. (Egy tonna kiégett üzemanyag újrafeldolgozásának mellékterméke 45 köbméter nagy aktivitású, 150 köbméter közepes aktivitású és 2000 köbméter kis aktivitású, folyékony halmazállapotú radioaktív hulladék.)
A Greenpeace szakértői európai újságírókkal a napokban felkeresték a majaki hulladékkezelő központot, ahol korábban a kiégett paksi fűtőelemeket ártalmatlanították. A település és környéke a Föld legszennyezettebb régiói közé tartozik, ahol a sugárzó hulladékkal összefüggésbe hozható megbetegedések és elhalálozások száma kiemelkedően magas.
|
A majaki nukleárishulladék-feldogozó, ahová elvileg Paks II hulladéka is kerül majd
Forrás: Greenpeace |
A Greenpeace a tervezett paksi bővítési üzlettel is foglalkozik. A jelentés emlékeztet, hogy 2014. január 14-én a hatalmon lévő magyar jobboldali populista kormány új nukleáris reaktor építésére vonatkozó egyezményt kötött a Roszatommal. A januári keretmegállapodást március 31-én – alig 6 nappal a magyarországi választások előtt – a finanszírozásról szóló szerződés aláírása követte.
A megállapodás szerint Magyarország 10 milliárd euró összegű hitelt kap Oroszországtól, amelynek törlesztése 2026-ban indul, függetlenül attól, hogy sikerül-e addigra befejezni a paksi beruházást. A magyaroknak emellett további 2,5 milliárd eurónak megfelelő forrást kell találniuk a projekt finanszírozásához. A kölcsön változó kamatozású, a kamatláb idővel emelkedni fog, és a magyar kormánynak forint vagy rubel helyett euróban kell törlesztenie, vállalva az árfolyamok ingadozásával járó teljes kockázatot.
|
És Majak a Föld egyik legszennyezettebb területe. Az oroszokat már kitelepítették, a tatárok viszont maradtak
Forrás: Greenpeace |
A Paks 2 tranzakció egyoldalú feltételei alapján a magyar kormány vagy ténylegesen függővé válik a Roszatomtól a következő 30 évre, vagy egy igen nehezen megnyerhető, költséges pereskedésnek nézhet elébe. Létezik azonban Magyarország számára egy lehetőség arra, hogy elkerüljön egy ilyen katasztrofális kimenetelű ügyletet: amennyiben nem jönnek létre a kivitelezési megállapodások a Roszatommal, és a magyar állam nem hívja le az orosz hitelt” – írja a Greenpeace jelentése.
