A NAIH elnöke azért kezdett vizsgálódni, mert a törvénymódosítás jelentős nyilvánosságszűkítő elemeket tartalmaz ugyan, ám a kormány valamiért elfelejtette neki megküldeni véleményezésre, pedig az infotörvény alapján a kötelessége lett volna (amire információink szerint Péterfalvi Attila utal is Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága fideszes elnökének küldött levelében). Péterfalvi ezért saját kezdeményezésére indított vizsgálatot, és megállapította, hogy a törvényjavaslat több ponton is ellentétes az érvényben lévő jogszabályokkal.
Szerinte a mindent titkosító atomtörvény a közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való alapjogot széles körben korlátozza, méghozzá mindenféle, a közérdekre vagy egyéb alkotmányos okra való hivatkozás nélkül, vagyis jogellenesen. Az összes szerződés kiadásának megtagadását lehetővé tevő, illetve az előkészítő anyagokat 15 évig titkossá minősítő passzus ütközik az infotörvény azon előírásával, amely legfeljebb 10 éves titkosítást tesz lehetővé, kivételt pedig nem említ.
Egy idén módosított Euratom-irányelv alapján a tagállamoknak biztosítaniuk kell a lakossági részvétel lehetőségét a nukleáris beruházásokkal kapcsolatos döntéshozatalban, a törvényjavaslat ezt is megakadályozná. A környezeti információk titkosítását a magyar infotörvény sem teszi lehetővé Péterfalvi szerint. Az sem jogszerű, ha minden előkészítő iratot automatikusan titkosítanak: a hazai joggyakorlat szerint a környezeti információk nem tekinthetők döntés megalapozásául szolgáló anyagnak (amire a legfeljebb 10 éves titkosítás vonatkozhatna), a 15 éves teljes körű tiltás nem fog megállni az Alkotmánybíróság előtt.
A NAIH elnöke az alkotmányra is hivatkozik: az információszabadság alapjogát az alaptörvény a közpénzekkel való gazdálkodást érintő területeken külön is deklarálja, előírva, hogy itt korlátozásra csak különleges, indokolt esetekben kerülhet sor. Péterfalvi szerint az atomtörvény kísérletet sem tesz az alapjogszűkítés indoklására. – A befektetői érdekek tiszteletben tartása a környezeti adatok megismerése és a közpénzekkel való gazdálkodás területén nem elegendő ok az információszabadság alapjogának korlátozására – írja az elnök.
Az állásfoglalást Péterfalvi Attilától kikérő és megkapó LMP ma bejelentette: arra készülnek, hogy a köztársasági elnökhöz, az ombudsmanhoz és az Aarhusi Egyezmény titkárságához fordulnak, ha az adatvédelmi hatóság szerint is jogsértő törvényjavaslatot a tervezett formában elfogadják. (Az uniós szabályok megsértése miatt a fentieken túl kötelezettségszegési eljárás is indulhat.).
Szél Bernadett, a zöldpárt képviselője lapunknak azt mondta: az orosz gazdaság megrendülése miatt egyre nyilvánvalóbb, hogy a kormánynak van és lesz titkolnivalója a bővítéssel kapcsolatban. A beruházás megvalósulása egyre valószínűtlenebb, ahhoz viszont az LMP nem kíván asszisztálni, hogy ennek ellenére kontroll nélkül költhessék a közpénz-milliárdokat a politikai és gazdasági szempontból is elhibázott projektre.
