A miniszter azt írja: az összeállítás és a rakodás során állandó felügyeletet biztosított a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, illetve az Euratom. A Paksi Atomerőmű Zrt. a sérült nukleáris fűtőelemek tényleges kiszállításáról 2014. június 13-án értesítette az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának nukleáris biztosítékokkal foglalkozó igazgatóságát.
„Az Euratom Ellátási Ügynökség megállapította, hogy a kiszállítási és elhelyezési szerződés összhangban van az Euratom-szerződés rendelkezéseivel, és egyetértését a kiszállítási és elhelyezési szerződés 2010. április 23-ai aláírásával igazolta” – írta a miniszter.
Mindezekkel szemben áll annak a válaszlevélnek a tartalma, amelyet Jávor Benedeknek, az Együtt–PM EP-képviselőjének írásbeli kérdésére adott idén augusztus 7-én Günther Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa. Oettinger szerint a bizottság egyelőre nem tud álláspontot kialakítani arról, hogy a szállítási és elhelyezési szerződés megfelel-e az Euratom előírásainak, mivel nem kapott erre vonatkozó információkat a magyar kormánytól.
A válaszlevél azt tartalmazza: a kormány idén júniusban jelezte, hogy – várhatóan júniusi indulással és júliusi érkezéssel – kiszállítaná a sérült kazettákat Oroszországba, és hogy a Majak feldolgozó rendelkezik a sugárzó anyag uniós normák szerinti feldolgozásához szükséges adminisztratív és technikai kapacitással. A feldolgozó esetében azonban utólagos notifikációra (bizottsági ellenőrzésre és jóváhagyásra) is szükség volna, ami a szükséges dokumentumok benyújtása híján még nem történt meg. Ugyancsak további iratokat vár a bizottság arról, hogy maga a kiszállítás, illetve a kinti feldolgozás megfelel-e az Euratom előírásainak – mindenekelőtt annak a kikötésnek, hogy a tagállamok nem adhatják át a náluk keletkezett nukleáris hulladékkal kapcsolatos végső felelősséget más országoknak.
Ez utóbbi megjegyzés különösen annak ismeretében válik érdekessé, hogy a szerződések alapján Magyarországnak nincs hulladék-visszafogadási kötelezettsége, miközben a reprocesszálás során jelentős mennyiségű sugárzó hulladék keletkezik. Az említett hulladék (és vele a felelősség) tehát Magyarországról Oroszországra száll.
Bizottsági információk szerint az illetékes főigazgatóság is felelőtlenségnek tekinti, hogy a magyar, az ukrán és az orosz kormány belement a kiszállításba az adott körülmények között. Úgy tudjuk, az EB továbbra is figyelemmel kíséri (azaz a magyar kormánnyal ellentétben nem tekinti lezártnak) a kiszállítás kérdését. Mint Jávor Benedektől megtudtuk, a magyar kormány nagy valószínűséggel csak az előzetes tájékoztatási kötelezettségének tett eleget. Az uniós testület a közelmúltban számos kérdést tett fel a kormánynak a transzferrel kapcsolatban, de ezekre nem kapott kielégítő választ, így szóbeli konzultációt kezdeményezett.
A Népszabadság értesülései szerint az orosz féllel kötött szerződéseken túl további vizsgálat tárgyát képezheti a magyarországi kiszállítási útvonal is, amely két gáztartályt és több iskolát is 100 méternél jobban megközelített, emellett átvezetett két olyan hídon, illetve felüljárón, ahonnan a sugárzó anyagot tartalmazó, kilencméteres ejtési magasságig tesztelt konténerek ennél nagyobbat zuhanhattak volna egy esetleges baleset során.
